Huntley Fitzpatrick: Életem a szomszédban

Írta: - 10:08:00

"A jó emberek szenvednek. Az élet nem fair. De vannak emberek, akik változást hozhatnak, akik számítanak."

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 416
Fülszöveg:
Garrették megtestesítenek mindent, ami Reedékre nem jellemző. Hangosak, rendetlenek, szeretetteljesek. Samantha Reed a magasleséből minden nap azt kívánja, bárcsak egy lenne közülük… egészen addig, amíg egy nyári éjjel Jase Garrett fel nem mászik mellé és meg nem változtat mindent. 
Miközben ők ketten szenvedélyesen egymásba szeretnek az első szerelem minden ügyetlenségén és nagyszerűségén át botladozva, Jase családja befogadja Samanthat még ha ő titkolja is Jase-t a saját családja előtt. Ekkor valami elképzelhetetlen történik, és Samantha lába alól kicsúszik a talaj. Hirtelen egy lehetetlen döntés elé állítja a sors. Melyik tökéletes család fogja megmenteni őt? Vagy talán itt az ideje, hogy saját magát mentse meg?
Egy magával ragadó első könyv családról, barátságról, első szerelemről, és arról, hogyan légy hű az egyik emberhez, akit szeretsz anélkül, hogy elárulnád a másikat.



Több kötelezőt olvastam az elmúlt napokban, úgyhogy eléggé megcsappant az életkedvem.
Tudtam, hogy sürgősen kell valami romantikus, valami mai.

Szóval a történet: van Samantha családja és vannak Garették. Tíz éve élnek egymás szomszédságában, zero érintkezéssel.
Aztán egyszer csak, végre, megtörik a jég. Jase Garett lép, és ismerettséget köt a lánnyal. Befogadja az életébe és a családjába.
A politika világában mozgolodó anyuci nem is veszi észre, hogy a lánya körül változnak a dolgok.
Aztán elkövet egy hibát. De lehet, hogy mire felnyílik a szeme már késő lesz Mindenki számára.

Vannak könyvek, amik esetében már az első oldalak után tudom, hogy ez most bizony nagyon szeretni fogom.
Na, ez pontosan ilyen volt.
Mennyi idő kellett az olvasához? Ha jól számolok, 11 óra. A több, mint 400 odalas regényhez.
Mániákus? Hm...talán egy picurit. De egyszerűen elkapott a gépszíj és hajnalig olvastam. Ritka eset, de megtörténik.

Egyszerűen beleéltem magam, pont. Legszívesebben belemásztam volna a regénybe, hogy én is részese legyek a történetnek.
Oké, ez tényleg betegesen hangzik.

Hogy mi tette ennyire jóvá? Nem tudnám megmondani, egyszerűen jól volt összerakva, és kész.
A szerző stílusa könnyed, mai. A cselekmény gördülény, nincs túlbonyolítva, sodor magával valami benne rejlő lendület.

No és a szereplők?
Rég olvastam ennyire jó karaktereket külföldi szerzőtől.
Egytől-egyig fikciók ugyan, de mègis annyira valóságosak, hogy reménykedsz benne, valahol a világban léteznek.
Sam egy igazán jólelkű lány, aki egyszerűen kivirágzott a regény alat. Fiatal mèg, keresi az útját, és azt, hogy ki is ő...de ebben rengeteg ember segít neki.
A Garrett familiát a legkisebb gyerektől a szülőkig imádtam. Pezsgett az élettől, zengett a jókedvtől az egész ház, az összes jelenet, ha ők benne voltak.
George-t imádtam. Egy zseni a kissrác, annyira édes. Simán el tudtam képzelni, ahogy a lehető legkomolyabb kisfiúarccal sorolja a tényeket.
Bizony, Jase se volt ám semmi. Kedves, megbízható srác, aki bármit megtenne azokért akik fontosak számára.
A többi szereplőre se lehet egy szavam se. Tim, Gracie és Nat is meglepett. Előbbi pozitív, utóbbi kettő negatív értelemben. Claynek meg a szeme se állt jól...

Annyira aranyos, fiatalos, romantikus, és nyári, hogy csak szeretni lehet.
Van benne néhány komolyabb kérdés, de ezek nem teszik nyomasztóvá.
A hétköznapiságában van a varázsa, teljesen kikapcsolt, élveztem az egész könyvet.
Jó lenne egy Garrett-familia az én szomszédomnak is. Az tuti, hogy gondolkodás nélkül hozzájuk költöznék.
Határozottan kedvenc lett.

Remélem Tim és Alice története is kiadásra kerül majd.

Ebben a kategóriában

0 megjegyzés