Belinda Bauer: A 19-es holttest


Sziasztok! 
Mára egy elég elgondolkodtató regény hoztam, ami a Lettero Kiadó gondozásában jelent meg, még tavaly. 

Imádom a pszicho-thrillert, mint műfajt,így persze a thillert is nagyon. Amikor pedig szembejött velem A 19-es holttest, egyből tudtam, hogy ez nekem való. Nem csak amiatt, mert rajongást érzek az ilyen abszurd dolgok iránt, mint a sorozatgyilkosok gondolatai, elméje, bármi. Hanem, mert vonzz a patológia is, mint olyan. Szeretem a krimiket, így nálam tényleg telitalálat volt, annak ellenére, hogy a regény vége számomra eléggé lelombozó lett. Azonban, ez semmit sem ront az élményen, ami pedig tiszta katarzist nyújt!

Történetünk első pár oldalán már Belinda Bauer keményen megsorjázza az olvasót, méghozzá egy balesettel. Teljesen véletlenszerűnek tűnik, később pedig kiderül, hogy egy férfiról, pontosabb apáról van szó, aki csak a lányáért indult a suliba. 
Következő képkockákként már egy lebegő állapotot kapunk, ahol áldozatunk élet, s halál közötti mezsgyeszálon egyensúlyoz. Végül felébred. Szép is volna, ha csak ennyi lenne a történet, nem igaz? 
Koránt sem ennyi. Sőt. Ennél talán még több is. Kegyetlen, tényleg minden mozzanatában zseniális, s irtóztatóan csavaros regényre sikerült a vég-kifejlet. 
S, hogy ne csak egyetlen szereplővel kelljen beérnie az olvasónak egyszerre kapunk többet is, akiket az író porondra emel. Erről, majd kissé lentebb lesz részletesebb iromány.
A thrillert, mint műfajt kiérdemli a mű, pszichothrillernek gyengébb, de ettől eltekinthet az olvasó. 
Alapjáraton részletes, mindenbe belepillanthatunk, mindent megismerhetünk, sőt talán még kicsit a magunkénak is tudhatjuk. Nagyon tetszett a regény egésze, ahogy a sok-sok kis darabból, tényleg egyetlen egésszé vált! Nagyon nehéz egy olyan állapotot felépíteni, ahol az olvasó csak sodródik az árral, s ugyan vannak sejtései, de ennek ellenére nem az történik majd, mint amit várt! Durván pofára ejt! Imádtam, hogy nem csak egy karakter mesél, s az ő szemén keresztül látjuk a világot, mert számomra az már kissé elcsépelt, bár ha jól van megírva, gyakorlatilag mindegy. 
Itt viszont kapásból, sok szereplővel kerülünk közelebbi kapcsolatba. Beleláthatunk a mindennapjaikba, megismerhetjük a gondolkodásmódjukat, sőt mi több talán még meg is kedveljük őket. Ők azok, akik igazán viszik a cselekményszálakat, s tesznek a történethez. 
Nélkülük tényleg semmi volna ez a több, mint négyszáz oldalas regény!


Van az úgy, hogy az ember képtelen másokkal együtt érezni, képtelen a társas kapcsolatokra, sőt lehet, hogy irtózik is bármilyen kapcsolattól.
 Így járt Partick Fort is, a huszonkét éves fiatalember, akit korán már nyolc évesen elválasztott a sors az apjától. Az anyjára maradt, aki pedig gyűlölte őt, azért amilyen. Patricknek nem volt egyszerű, minden áldott nap küzdött szinte önmagával, s az Asperger-szindrómával, nem értett dolgokat, nem tudta hova rakni az érzelmeket sem.
Őt egyetlen dolog érdekelte, ami kiskora óta nem hagyja őt nyugodni, az pedig a halál, s az élet közötti vad és vékony határ. Hamar úgy hozza a sors, hogy elköltözik anyjától egyenest Cardiffba, s orvostan-hallgatóként részt vesz az egyetemi boncolási gyakorlaton, ahol közelről is megismerkedhet mindennel. Szert tesz pár igaz barátra, többek között Megre és Lexire is, akiről majd később esik szó. 
Elég gyorsan pörögnek az eseménynek, s hamar kiderül, hogy a Patrick által vizsgált tizenkilences holttest koránt sem úgy halt meg, ahogyan az papíron van rögzítve. Így a fiú nyomozásba kezd, s mindent képes megtenni azért, hogy végre tudomást szerezzen az okokról. 



Patrick számára semmi sem maradt a múltból, csak egy furcsa notesz, teli szavakkal. Mit jelenthetnek ezek? S ki meddig képes elmenni, csakhogy fény derülhessen, vagy soha napvilágot se lásson az igazság? Patrick lehet, hogy veszélyben van, s még csak nem is tud róla? Mi történik akkor, ha a tizenkilences holttest sokkalta ismerősebb, mint gondolnánk? Ugyan, a holttestek nem beszélnek, de talán képesek elmondani nekünk valahogyan mi is történt velük. Miközben mi vadul próbálunk lélegzetet venni két hullám között.

Sarah Fort tényleg mindent megpróbált, hogy jó anya legyen. Mindent elkövetett, hogy szeresse a fiát, hogy látszatként ott legyen mindenben. Amíg Matt, a férje balesetet nem szenvedett. 
Hirtelen történet, de még mindig képtelen felfogni, hogy a szeme láttára történt. Ő másképp akarta. 
Azóta pedig, gyűlöli a saját fiát. Egyre erősebben és jobban, azonban nem tud mit tenni, el kell fogadja, amit a sors elékínál.
Tracy Evans, csak egy a sok nővér közül, aki a kómás betegeket ápolja a neurológiai osztályon. Tracy sem akart sokat az élettől, mindössze egy férfit, akit már ki is szemelt magának. Amikor épp nem Mr. Dealről ábrándozik, s a gonosz tervét szövögeti, esetleg oldalra fordítja a kómában levő betegeket, akkor olvas. Helyesbítve, olvasna, ha hagynák őt. Vajon sikerül a hálójába vezetnie a negyvenes férfit, aki két éve kómában levő feleségéhez jár minden áldott nap?! 
Megan (gyakrabban: Meg) , fiatal lány, akinek minden álma, hogy gyermekorvos legyen. Hamar próbál barátkozni, a teljesen elutasító Patrickkel. No, de vajon hogyan kavarodik ő bele a mocskos ügyletekbe?

Kulcskarakterként szerepel Lexi (azaz Alexandra) Galen, aki, mint neve is mutat Sam Galen egyetlen lánya. Lexi elég korán kezdte az ivászatot, pontosan azért, mert rendesen elvett tőle, s gyötörte az élet. Mikor minden darabokra törik benne, akkor jön rá, hogy mennyire fontos megbecsülni mindazt, amije épp van. 
Ilyen karakter még Dr. David Spicer is, Patrickék csoportjának konzulense, akihez a boncolás során fordulhatnak a diákok. Spicer egy érdekes férfi, lévén alig pár évvel idősebb a diákoknál, viszont érti a dolgát. Őt is ezer meg egy sötét titok fonja körbe, ami a végére egésszé formálódik, s azt hiszem vele is teljesedik a cselekmény.
Utoljára kerül a képbe, szinte már a regény végén Emrys Williams kapitány, aki elkezd nyomozni az egyre gyanúsabb bűntény után. Amely tán nem is az igazi bűntény, s jóval kegyetlenebb dolgok vannak a háttérben, mint azt gondolnánk.
Mellékszereplői szálon ott vannak még Patrick lakótársai Kim és Scott is, mind egyéniség, akiket az olvasó is életszerűnek gondolhat. Említésre kerül Angie is, aki ugyanolyan nővér, mint Tracy, csakhogy vele elbánik elég rútul az egyik beteg. Hogyan kerül itt is képbe Dr. Spicer?!
Belinda Bauerszámomra tényleg nagyon jól szerepelt, meglepett, lesokkolt, s tényleg azt ígérte, amit mondott. Nem kertelt, bevezetett minket egy olyan világba, ahová nem sokan merészkednek, mindemellett pedig bátran szembeállít velünk olyan problémákat, amiket akár a világban is tapasztalhatunk. Nem szakzsargon, teljesen érthetően ír, szeretem a humorát, de azt is, hogy közben képes nagyon komoly és kemény lenni. A könyv minden bizsergetően bizarr részlete ellenére, pedig csak ajánlani tudom. Mindazoknak, akiknek nem idegen a thriller műfaj. Akiket nem riaszt vissza az, hogy ITT TÉNYLEG HOLTTESTET BONCOLNAK. Szó esik rengeteg más dologról is, megromlott viszonyokról, a szerelem elvakítóan mély szakaszairól, és arról is, hogy az ember ha elég nyitott képes felülkerekedni önmagán. S persze, nem baleset az, ami gyilkosság. Na de, ki a gyilkos? Vagy lehet…, hogy helyesebb a kik?!
Mindenképp megéri elolvasni, én próbáltam időmhöz mérten a lehető leggyorsabban haladni vele, amiben a regény nem akadályozott. Ugyanis, visz magával, ha egyszer felkap. Kíváncsivá tesz, talán bizalmatlanná is a karakterekben. Miközben pedig végig ott tart, nem ereszt.

Mivel imádtam a könyvet, kötelességemnek érzem, hogy mindenkit buzdítsak az olvasásra, mert bár igaz, ízlések és pofonok, de nagyszerű élményben lesz része az olvasónak!
A borító telitalálat, én a fordításban nem találtam semmi hibát, tényleg élvezhető. Úgyhogy, minden elismerésem a Lettero kiadónak. Ugyanis, ez már a második könyv, (A Liz Nugent könyv miatt, még mindig sokkban fetrengek!) amit olvasok tőlük és teljesen elvarázsol! Igényesek ezen a téren, látszik. 



(a linkre kattintva, pedig el tudjátok érni az oldalt, ahol szuperebbnél-szuperebb könyvekkel szemezgethettek!)







Megjegyzés küldése

My Instagram

(c) 2018 - Írásaim Tárháza | OddThemes