Tara Sivec: Csábítások és csemegék (Csokoládéimádók 1.)

„Találkoztam egy fiúval egy főiskolai bulin, megvertem sörpongban, aztán hagytam, hogy elvegye a szüzességemet, és cserébe kaptam tőle egy gyereket. Nem volt valami jó üzlet, de a világ minden kincséért sem csinálnám vissza.”

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 376
Fülszöveg:
Claire, a húszas éveiben járó, egyedülálló anyuka szeretne annyi pénzt összeszedni, hogy elindíthassa a saját vállalkozását, hogy a mocskos szájú, de (amikor alszik) imádnivaló kisfiának jobb életet biztosíthasson. Ezért kelletlenül beáll a legjobb barátnőjéhez, hogy segítsen szexuális játékszereket eladni.

Egyszer csak felbukkan a városban Carter, Claire hajdani egyéjszakás kalandja, aki örökre megváltoztatta az életét. És bár egyedülálló csokoládéillatán kívül semmire nem emlékeszik

Claire-ből, a lány gondoskodik róla, hogy ezúttal mély nyomot hagyjon a fiúban.
Carter leplezetlen döbbenettel veszi tudomásul, hogy van egy négyéves kisfia, Claire pedig attól pánikol, hogy álmai férfija rögtön menekülőre fogja majd, látva a terhességről árulkodó jeleket a bőrén és a nullához közelítő hálószobai tapasztalatát. Ám semmi ilyen nem történik. Ketten együtt mindent megtesznek, hogy eljöjjön számukra az „örökkön örökké”.Az élet olyan, amilyenné teszed. Ha a tiéd vodkából, csokiból és vibrátorokból áll… hát legyen!

Gőzöm sincs, hogy igazából miként találtam a könyvre, talán az egyik BTK alkalmával akadt meg a szemem az igen megkapó borítón...passz, de tényleg.  Viszont ennek ellenére nem voltam bezsongva, hogy én olvasni akarom, és szerintem hónapokat várakozott türelmesen, mire úgy döntöttem, hogy nézzük, mi is a csokiseper rejtélye.
Legközelebb, ha ennyire halasztgatok egy regényt, verjetek fejbe az Enciklopédiával.
Mert ez valami fenomenális volt.

Kezdjük már az alaptörténettel: ott van főhősnőnk Carlie, aki egyrészt soha nem akar gyereket, mondván, hogy csak a nyűg van velük; másrészt hiába másodikos a főiskolán, még szűz.
Itt már azért mosolyogva szaladt fel a szemöldököm, hiszen megjelenik a legjobb barátnő szerepében tisztelgő Liz is, aki élete feladatául tűzte ki, hogy az utóbbi tényen változtat. Ismertek olyan embert, aki hiába tudja a tényeket, vagy az álláspontodat egy témát illetően, mindenképp meg akarja változtatni? Na, ő lehet Liz.
Visszatérve: főhőseink éppen egy jó kis buliban vannak, egész jó hangulatban a bevitt alkohol miatt. Liznek pedig ezerrel jelez a pasiradar, így hamarosan a mi drága érintetlen Carlie-nk (jó, abbahagyom a cinizmust) egy igazán helyes fiúval iszogat tovább nevetgélve, a végén pedig ki is kötnek a hálószobában...
Ezt nem részletezném, gondolom mindenki tudja, hogy alakult az éjszaka további része. Csakhogy Claire reggel lelép, anélkül, hogy a srác nevét megkérdezte volna. (minek ilyet tenni, úgyis csak egyéjszakás kaland?!)
Ám szívás van, méghozzá nagy...már csak amiatt is, mert Claire-nek bizony késik. Dobpergést kérnék: az egyetlen alkalom után, hogy lefeküdt egy pasival, tizenhárom hetes terhes.
Bármennyire gonoszság, itt azért mosolyogtam, akkor meg végképp, mikor nekiállt keresni az apát a főiskolán, de nem nagyon akart megjelenni.
Ugrok egy nagyot, eltelik a kilenc hónap, sőt négy és fél év is, a kis srác éli a gyerekek szertelen, pimaszkodó világát, az anyja dolgozik, és úgy igazából nagyon jól megvannak. Még annak ellenére is, hogy Gavin szemei olyan kékek, mint annak a bizonyos egyéjszakásnak...
Mit ad Isten, Buddha, meg Fortuna együtt, egyszer csak megjelenik egy férfi a bárban, ahol Clarie dolgozik. Részeg, mint az albán szamár, ennek ellenére az átható kék szemeit nem tudja letagadni. Helló apuci! :DD

Igazából nem gondoltam volna, hogy nekem ez a regény ennyire tetszeni fog. De komolyan, még a legvadabb elképzeléseim közt se szerepelt az, hogy elolvasom egy nap alatt, és  szinte folyamatosan mosolygok/kuncogok/nevetek a történéseken. Mondták, hogy vicces, de azért ilyenre nem számítottam. És még nem is csak a fel-feltűnő "vagina/farok/vibrátor" kifejezések miatt; egyszerűen az írónőnek van egy humora. Oké, kissé talán morbid, de nekem is az, szóval gyorsan szót értettünk.
De most őszintén. Mennyire kell ahhoz valakinek elvontnak lenni, hogy képes legyen a történetében egy olyan boltot nyitni, aminek az egyik oldalán szexuális segédeszközök, a másikon fehér csokival bevont chipszeletek vásárolhatóak?! Ugye, hogy nagyon. De épp ezért volt új és különleges megközelítés. "Vegyen egy péniszgyűrűt, aztán ugorjon be, és kóstolja meg a karamellás gömböcöket" :)

És ha már újdonság, akkor visszatérek a korábban említett kék szemű albánszamárunkra. Carter semmire nem emlékszik arról a bizonyos éjszakából, csupán arra, hogy a partnerének csokoládéillata volt. Ezután, hogy újra rátalálhasson az illatra öt évig végigszagolgatja az összes testápolót meg parfümöt. (Csokoládé)illatfétis? Óóó, ugyan, dehogy.
Aztán mikor végre leesik a húsz fillér, és rájön, hogy a csodálatos illatú ábrándhölgye megegyezik Clarie-vel, jön a sokk: bizony az elvett szüzesség fiú lett!

Emberek én imádtam ezt a gyereket. De komolyan. Négy éves, de olyan stílusa van, hogy csak a lestem. A nagyapja meg persze folyamatosan "megrontja", szóval Gavin simán kijelenti magáról, hogy "nagy virslim van", és szemrebbenés nélkül megkérdezi bárki mástól, hogy vajon neki is nagy-e. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy Gavin a kedvenc szereplőim közé került.

Ugyanakkor a mellékszereplők miatt se sírt a szám, sőt. Mindegyikükben volt valami olyan, ami miatt maradandóvá váltak számomra, vagy éppen jót mosolyogtam rajtuk.
Drew meg különleges feliratú pólói...komolyan, ha létezne a pasi, csillogó szemekkel könyörögnék neki, hogy én is kérek néhány csodát. Aztán meg őt magát.
Liz-et és a szexshopját azt hiszem már nem kell bemutassam. Ám bármennyire is különc és kissé őrült nőszemély, azért mindig Clarie segítségére volt. Hisz valljuk be...az ő közreműködésével a bolt se nyitott volna ki, és továbbra is csak egy ábránd marad.
Jenny és Jim szintén kedvelt szereplőim. Az előbbi nagyon édes, mikor eltéveszti a szavakat, aztán mégis ugyanúgy folytatja a társalgást, mintha ez nem történt volna így; Jim pedig amolyan jóságos kerítő, aztán ahogy rátalál egymásra a szerelmespár, a háttérbe húzódik, de mikor kell, újra ott van és segít.

Igen, volt egy kettő 18+-os pillanat, de nem éreztem úgy, hogy annyira nagyon durva vagy megbotránkoztató jelenetek lettek volna. Oké, egy tizennégy éves kezébe én se adnám, de szerintem egy idó után fel tudják mérni az emberek maguk is, hogy ami le van írva egy könyvben, ők arra vevők-e vagy sem. Rendben, szex is szerepet kap, de a szereplőink se tinédzserek, szóval meg se lepett...
Ha valaki egy kicsit pajzánabb, mégis vicces könyvet keres, megtalálta. Engem nagyon szórakoztatott, sokat nevettem rajta, és be kell vallanom, sokkal jobban kikacsolt, mint vártam.
Szerintem így a borús őszi napokra tökéletes társ. Két dologra figyeljetek: ne legyen programotok, mert nem fogjátok szívesen félbehagyni a könyvet, plusz készítsetek be egy nagy tábla csokoládét. Tudjátok, dupla élvezet...