Brigid Kemmerer: Szikra (Elementálok 2.)

"Ismered azt, amikor vissza tudsz vezetni bizonyos dolgokat egy olyan pillanatra, ami akkor nem is tűnt fontosnak? De aztán, később, visszagondolsz, felméred és rájössz, hogy egyetlen apró döntés felforgatta az életedet."

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 472
Fülszöveg:
Gabriel Merrick a tűzzel játszik. Szó szerint.
Néha még uralja is. Máskor viszont képtelen rá.
Gabrielnek mindig ott voltak a testvérei, különösen az ikerbátyja, Nick. Amikor viszont egy gyújtogató hoz káoszt a városukra, minden jel Gabrielre mutat. Csak épp nem ő gyújtogat.
Ráadásul mintha senki sem hinne neki. Kivéve Layne-t, a félénk, kitűnő tanuló tizedikest, aki magas nyakú garbóban és farmerben jár – és teljesen feldúlja Gabriel érzelmeit. Layne nagyon jól megérti, milyen az, ha családi problémákkal küzd az ember, és érti a titkokat is. Neki is van jó néhány.
Gabriel nem engedheti meg, hogy Layne rájöjjön, milyenek is a testvérei, a képességeik, és milyen veszélyek leselkednek rájuk. Van azonban néhány olyan kockázat, amit nem hajlandó vállalni.



Tudom, a sorozat első kötetét se ma olvastam, ahogy azt is, hogy az nem lett annyira nagy kedvenc, ugyanakkor volt egy részem, ami megszerette a Merrick testvéreket, és nagyon is kiváncsi volt arra, hogy mi fog történni a folytatásban.

Ahol bizony Gabriel a főszereplő. Aki seperc alatt képes forróvá tenni a helyzetet.
Még a testvéreinek szinte mindig kéznél van az eleme, ő folyamatosan küzd érte, igyekeznie kell, hogy elérhesse, hogy úgy használhassa a tüzet, ahogy neki van rá szüksége. 
Ráadásul az eleme makacs, nem szívesen engedelmeskedik az akaratának.
Így amikor elkezdenek találomra kigyulladni a házak, minden jel rá mutat. Pedig semmi köze az egészhez...legalább nem úgy ahogy mindenki gondolja.
Aki nem látja benne sem az árulót, sem a hőskomplexusos gyújtogatót, az egyedül Layne, a tizedikes lány, aki mellette ül matekon, és tökéletesen igyekszik eljátszani a szürke egér szerepét. Egészen egy bizonyos röpdolgozatig, ahol felkelti a fiú érdeklődését...ha pedig egyszer fellobban a láng, nem mindig oltható el.

Mint említettem, az előző kötet nem repült se a szívem csücskéig, se a toplistára, de nem bántam meg, hogy ennek ellenére folytattam a sorozatot. Már csak amiatt sem, mert ez a regény érezhetően jobban ki van dolgozva, izgalmasabb. Mintha csak az írónő is szívesebben írta volna Gabriel történetét, kitudja. 
Mindenesetre ő teljesen más, mint a testvére. Chris bárhonnan szerezhet vizet, de azért valljuk be, a tűzzel nincs az embernek ennyire könnyű dolga. Talán épp emiatt van az, hogy a testvérei közül Gabriel-t lehet a legkönnyebben kihozni a sodrából, ő az, akiben mindig ott buzog az indulat, a ki nem engedett energia. Robbanásveszélyes.
Ha végiggondolom, valójában a tűz is ilyen, nem? Egyetlen perc alatt lángra kaphat, és talán mindent elpusztít, ha olyan kedve van. Nem lehet mindig visszafogni. Ha tombolni akar, tombol.

Na már most, a heves Gabriel-lel ellentétben mint mondtam, Layne visszafogott, csendes, nem hívja fel magára a figyelmet, ha nem muszáj.
Ám amikor segít a fiúnak, majd rájön annak egyik titkára, már nem tudja távoltartani magát a Merrick ikertől. Még annak ellenére sem, hogy tudja, veszélyes, és a srác valamit titkol. Valami olyat, ami alapjaiban véve változtatja meg a  dolgok állását.
Mégis felajánlja  segítségét, mikor szükség van rá.

Még így, jó néhány órával a befejezés után se tudom nagyon, hogy mit gondoljak a regényről. Mert igen, izgalmasabb volt az elődjénél...nekem mégis hiányzik valami belőle. Én magam se tudom mi. Talán egy mozzanat, hogy azt mondjam, hogy "hűű, EZ JÓ", valami, ami áttör bennem egy falat, hogy igazán kedveljem a sorozatot.
Gabriel és Layne története és kapcsolatának alakulása mégis kellemes kikapcsolódást nyújtott akkor, amikor erre volt szükségem. Sőt, egy idő után már engem is érdekelni kezdett, hogy vajon ki lehet a tüzek mögött, hogy ebből mégis hogy jön ki a fiú.
Simon, Layne öccse viszont megmozgatta a fantáziám. Érdekes ötlet volt egy siketet is a történetbe tenni, az ő jelenetei kivétel nélkül mosolyt csaltak az arcomra. Hiába indult hátránnyal, mindent megtett, hogy elfogadják, és elismerjék. Gabriel-nek pedig megmutatkozott a srác mellett egy figyelmes oldala is a vad, forrófejű mellett.

Ebben a kötetben a többi Merrick testvér inkább a háttérből asszisztált, nem volt akkora összefogás, mint Chris könyvénél, hiszen Gabriel-t szinte kitagadták a könyv elején az első tüzek után. Nicket is nyakon tudtam volna vágni a nemtörődöm viselkedése miatt. Oké, már nem kisgyerekek, de mégiscsak az ikertestvére. Ha csak egy kicsit jobban figyel Gabrielre, nem hiszem, hogy odáig fajul a helyzet, ameddig...

Mint mondtam, nem rossz regény, a szerző is fejlődik, és szerintem ez csak jobb lesz, ahogy megismerjük a többieket is.
Aki izgalmat keres, annak ott a gyújtogatós szál, és a kérdések, hogy vajon ki ennyire elvetemült. Aki romantikát, az is megtalálja, csak rá kell néznie az új párosra. Aki pedig csak ki akar kapcsolni, annak sem rossz választás a regény.
Egyetlen szikra kell csupán...és a szükség szinte égető lesz, hogy megtudjuk a válaszokat.