First Impression: All in
Drága Olvasóim,
Itt az első First Imp.-es bejegyzésem, amiben próbálok jobb színben feltüntetni egyes animéket, vagy filmeket.
Olvassátok szeretettel.
Mint azt már egy korábbi posztban is leírtam, amit itt találtok :
megígértem nektek, hogy elkezdem az Impes bejegyzéseket, csakhogy a sok olvasás, meg tanulás miatt az eléggé eltűnt, így most kompenzálnék és egybe hoznék mindent.
Itt a lista, hogy mi várható hosszasra nyúlt bejegyzésembe:
Animék
Kuzu no Honkai
ACCA 13-ku Kansatsu-ka
Marginal#4
Ao no Exorcist Season 2 [Kyoto Fujouou-hen]
Marginal#4
Ao no Exorcist Season 2 [Kyoto Fujouou-hen]
Sorozat:
Taboo (HBO GO)
Film:
Split
Az éjszaka törvénye
Split
Az éjszaka törvénye
Lássunk is neki.
Elsőnek talán belemennék az animékbe, ugyanis itt van a legtöbb.
Ez példának okáért a Marginal#4: Kiss kara Tsukuru Big Bang nevezetű csoda, ami unalomig hajtja a szokásost.
Bishounenek, zene, idolság.
Hát, nem tudom ti hogyan vagytok ezzel, de nekem már baromi unalmas.
Alapjáraton bele sem akartam kezdeni, aztán az első pár rész után teljesen sablonosnak, sőt unalmasnak találtam. Lehet velem van a baj, öregszem vagy kitudja. Ez viszont nagyon nem jött be.
Ugyan a sorozatban erőteljes szerepet kap KENN, de ez sem győzött meg.
A mindössze 12 epizódnyi,23 perces lebontásokban startolt a téli szezonba (január 12-től).
Ezt felváltva lenyűgözött a Kuzu no Honkai, amiről nem akarok túl sokat áradozni, legyen annyi elég, hogy minden emberi tulajdonságból akad benne rendesen. Ráadásul egyáltalán nem hétköznapi műfajba sorolható. Izgalmas, szerelmes, hazug és piszkosul jó.
A mangaként kezdő sorozat összesen 12 epizódot rejteget számunkra, amiből megtudjuk Hanabi legféltettebb és legmélyebb titkait. Szintén téli szezonos, január 13.-ai starttal.
Tulajdonképp nem akartam belekezdeni. Tényleg nem. Aztán gondolta fene, hogy Jean miatt fogom nézni. A bagómániás. Hogy őszinte legyen az első rész egyáltalán nem fogott meg, aztán ahogy halad előre a történet, az ötök tanácsa, nagyon magával ragadt. Nem szeretem az ilyesmi fantasy-military-rendőrségi- nyomozódsi animéket, de ez kifejezetten tetszik (korábban a Bungouval sem lőttem mellé.) Tényleg egész kellemes, bár néhol figyelmet igényel. Szintúgy manga alapján készült, és korábban, mint eddigi társai már január 10.-étől startolt.
A mangaként kezdő sorozat összesen 12 epizódot rejteget számunkra, amiből megtudjuk Hanabi legféltettebb és legmélyebb titkait. Szintén téli szezonos, január 13.-ai starttal.
Tulajdonképp nem akartam belekezdeni. Tényleg nem. Aztán gondolta fene, hogy Jean miatt fogom nézni. A bagómániás. Hogy őszinte legyen az első rész egyáltalán nem fogott meg, aztán ahogy halad előre a történet, az ötök tanácsa, nagyon magával ragadt. Nem szeretem az ilyesmi fantasy-military-rendőrségi- nyomozódsi animéket, de ez kifejezetten tetszik (korábban a Bungouval sem lőttem mellé.) Tényleg egész kellemes, bár néhol figyelmet igényel. Szintúgy manga alapján készült, és korábban, mint eddigi társai már január 10.-étől startolt.
Rólam tudni kell, hogy imádom a Blue Exorcistot, egyszerűen szavakat nem találtam, amikor végre megtudtam, hogy megannyi movie és ova után végre születőben a második évad.
Jó volt végre újra látni Rinéket, és újabb meg újabb titkokba és feladatokba belemerülni.
Új szereplők dögivel, aminek a szívem mélyén nagyon örültem, lévén, hogy a régiek is felbukkannak, és minden ott folytatódik ahol abbamaradt.
Mindenkinek ajánlom teljes szívből, aki imádta az előző évadot. Ebben még nem csalódtam.
Elsőként csak úgy egy youtube videó közbeni reklámként ismerkedtem vele. Megfogott, hogy Tom Hardy rendezte, sőt ő is bújik Delaney bőrébe.
Aztán belenéztem. A mai napig nem tudok vele leállni, egyszerűen annyira bánt és elszomorít a dolog, hogy mindössze nyolc epizód hosszú.
Ötvenöt perc egy rész, viszont annyi minden történik, hogy nagyon lassan tudtam feldolgozni az első pár részben, aztán szép lassan kibontódnak a dolgok.
Olyanokat tár elénk, mint az ugyan nem vér szerinti de testvérszerelem, a rabszolgaszállítás hajón, sőt minden alapja az, hogy James Delaney apja halála után ellátogat vissza a jó öreg Londonba, ahol zajlik az élet, mivel mindenki azt hiszi, hogy Delaney, hasonlóképp apjához halott. Csakhogy ez nem megy ennyire egyszerűen. Nagy bombát robbant, amikor megjelenik a temetésen, és közli a húgával, aki azóta már elég szép kis kényszer-házasságban él,
alkoholista és munkanélküli férgével...bocsi,férjével, hogy még nem tett le arról, hogy megszerzi őt. Ebből aztán később hatalmas konfliktus lesz, aminek végül olyan kimenetele lesz amilyen. Persze ,nem csak az egyetlen szál, ott van még a Kelet- Indiai társaság, akik minden erejükkel azon vannak, hogy megszerezzenek egy eldugott kis szigetet Jamestől, ami minden szempontból fontos nekik.
Izgalmas, szuper, és nem is találok rá szavakat. Minden van benne, ami számomra színvonalt kreál. Elegendő gyilkosság, szerelem, szexuális jelenteket, Tom Hardy izmos tetovált teste és lába, és persze a titkok, hazugságok. Azt nem is kell említsem, hogy amúgy boszorkányság is felüti a fejét.
Nagyon tetszett, bár voltak dolgok, amiket így a mai napig nem értek, főleg azt a végső odavágó bejfejezést.
A batman után, reménykedtem, hogy Ben Affleck rendesen odavágja magát, s hát így is lett!
Sokan azt mondják, és olvastam is, hogy rettentő gáz.
1926-ban járunk, valahol Bostonba, alkohol, gyilkosság, és a szerencsejáték.
Illetve az utóbbi, csak kialakulóban, amúgy minden más természetes.
Itt ismerjük meg Coughlin elismert rendőr legkisebb fiát, Joet, aki örömmel ugrik bele a korrupció és gengszteréletbe, elsőként csak piti bűnözőként kezdi, aztán egyre feljebb és feljebb kerül azon a bizonyos létrán. Egyik szerelmet hajtja a másik, aztán az életébe a sok gyilkosság mellett megfér a valódi szerelem
egy hatalmas csalódás után, amiből gyermeke is születik, persze ennek is megvan a maga vonzata. Persze, változni már ha akarna sem tudna.
Titkok, bűn...itt az éjszaka törvényei uralkodnak.
Talán életem egyik legjobb döntése volt bíznom abban a megérzésemben, hogy ez film atom lesz.
Nagyon szeretem James McAvoyt, és ahogy alakít ebben a filmben az szerintem magáért beszél.
Igaz, vannak részek amik már elég vontatottra sikerültek, mégis M. Night Shyamalan nagyot alakított.
A történet nem annyira szimpla, Kevin a disszociatív személyiségzavara eléggé megnehezíti a mindennapokat, nem csak két vagy három másikkal kell osztozzon testén és elméjén, hanem kapásból huszonhárommal.ha ez magában nem lenne elég, akkor még a háttérben munkálkodik a három tagú "horda", sajnos egy véletlen miatt a horda két személyisége kerül előtérbe, akik el akarnak szabadítani valami gonoszat, ezért is rabolnak el három tinilányt, akiket bezárva tartanak.
Itt aztán megismerjük Caseyt, akinek megvan a maga múltja a maga sebei.
A képbe kerül még a Kevinért küzdő Dr. Fletcher is, aki minden erejével azon van, hogy kiderítse mi történik a háttérbe. Természetes a többi személyiség próbálja őt elérni és segítséget kérni.
Természetesen nem látunk minden egyes külön személyt, de így kapunk ízelítőt.
Megkezdődik a küzdelem a személyiségek között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése