Ashleytől: nektek.

Sziasztok!
Itt Ashley,akit most bizonyára nagyon-nagyon utáltok, csak mert elmondta a véleményét, egy kritikablogon.
Tisztázni szeretném a dolgokat, ugyanis kaptam pár kommentárt, amik úgy istenigazából rosszul estek.

Nem vagyok kritikus, ezt a vak is látja.
Nem is akarok mindenek felett állni, és városi bunkóként az emberek arcába röhögni, hogy mekkora szarok, mert én jobb vagyok.
A Grey-kritikám annyiról szólt, hogy elmondtam a véleményem, mert eleinte nagyon vártam a könyvet, mivel az előző trilógia is tetszett, gondoltam ezzel is ez a helyzet. 

Az, hogy csalódtam az én lelki mélypontom, viszont arra van ez a blogfelület, hogy sorstársaimmal együtt kinyilvánítsam (sőt, talán az ő nevükben is), hogy nem volt OLYAN. Nem azt írtam, hogy szar volt, nem azt írtam, hogy egy ordenáré összecsapott lószar, amivel még a seggem sem törölném ki, könyörgöm.
TETSZETT, nem volt vele semmi baj, nehézkesen ment ugyan az olvasása, mert ugyebár amiben csalódunk nehéz továbbrágni magunkat.
Viszont, nem volt vele semmi baj, érdekes volt néhol, sőt volt olyan oldal példának okáért az e-mailezgetős részek amik kifejezetten lekötöttek és tetszettek.
Grey-el ismételem semmi bajom, történt vele ami történt, szomorú még ha kitaláció az egész, de van akivel ugyanúgy megtörténhet ez a valós életben is.
Én sem olyan gyökerekkel jöttem ide közétek, hogy mindent megkaptam, hogy minden zökkenőmentesen ment, mert szinte vért izzadtam, míg eljutottam oda ahol most állok és vagyok. Küzdöttem a dolgokért, mint bárki más. Ugyanis én is csak egy ember vagy, tudjátok. Porszem a gépezetben.
Senkit sem nézek le, egyedül annyi a "hibám", hogy talán túl nyíltan és keményen próbálom felfogni a dolgokat majd leírni a véleményem.
Ezt nézzétek el nekem, nem tudok változtatni rajta, de igyekszem a finomításon.
Véleményem szerint, egy ember arra van, hogy megismerjük és ne ÍTÉLKEZZÜNK egyetlen blogbejegyzése után.
Kérlek titeket, nem önsajnáltatásból mondom most ezt, mert nyugodtan jöjjenek a kommentek és írjátok, hogy mekkora szar vagyok amiért lehúzom, soha az életbe nem állítottam azt, hogy utálom a könyvet, vagy a filmet.
A film nem tetszett, erről nem is akarok beszélni, és ez nem azért van mert nem tudom eléggé értékelni ami jó, vagy mert kevés van énbennem.
Nagyon nagyon vártam, egyébként.
Utolsó sorban szeretném elmondani mindenkinek, hogy nyugodtan belém lehet kötni, csak rajta.
Viszont ezt az ítélkezős dolgot ne.
Egyrészt mert ameddig én sem teszem, addig ti se.
Másrészről, pedig szerintem mindannyian elég kulturáltak vagyunk ahhoz, hogy úgy is beszéljünk a másikkal.
Az, hogy leírom a véleményem és más ezt máshogyan gondolja, nem kell egyből leoltani, hogyha nem tetszik tartsam meg magamnak, hiszen erre van ez az átkozott blog. Nem? 

Én sem oltok le senkit, hogyha az én véleményem nem érdekel, akkor engem sem az övé, mert mindenki véleményére adok ha negatív is az.
Ennyit szerettem volna.
Köszönöm, hogy elolvastad/tátok.