Jennifer E. Smith: Vajon létezik szerelem első látásra?

"A szerelem a legfurcsább, leglogikátlanabb dolog a világon."

Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 276
Fülszöveg:

Négy perc általában alig valamire elegendő – ugye nem hinnéd, hogy ennyi idő alatt minden megváltozhat?A tizenhét éves Hadley Sullivan életében ez az egyik legrosszabb nap. Ott ragadt a New York-i repülőtéren, késésben van apja második esküvőjéről, amelyet Londonban tartanak, ráadásul a leendő mostohaanyjával még sohasem találkozott. Ebben a lehetetlen helyzetben pillantja meg a tökéletes srácot, az angol Olivert a repülőtér szűk várótermében. A fiú jegye a 18C ülésre szól – Hadley-é pedig a 18A-ra.

A végzet fordulatai és az idő fontos szerepet játszik ebben az elgondolkodtató regényben, amely egyaránt szól családi kapcsolatokról, a második esélyről és az első szerelemről. Hadley és Oliver huszonnégy órát felölelő története meggyőzi az olvasót arról, hogy az igaz szerelem akkor bukkan fel, amikor a legkevésbé számítunk rá.

Már olvastam korábban, de most szükségem volt az irónő könnyed stílusára, így újból elővettem.

Mégis mire elég négy perc? A főszereplő, Hadley bebizonyítja, hogy sok mindenre; ugyanis ennyivel kési le a gépét és változtatja meg a történéseket.
Egy találkozás, két szertartás, és rengeteg érzelem.

Azt szeretem az irónő könyveiben, hogy a lapok közé mindig fontos értékeket, témákat sző, de mindezt anélkül, hogy túl soknak éreznénk. Nem erőszakosan dörgöli az orrunk alá, de azért érezhető, hogy a regényei nem csak egy ifjúkori szerelem köré épülnek.
 Itt is így van: rendben, Hadley és Oliver között kibontakozóban van valami szereleféleség, de emellett ott van egy másik fajta szeretet, az embertársaink, a szüleink iránt érezhető. Ráadásul ismét bebizonyosodott, hogyha az ember beszél a másikhoz, sok felesleges idegtől megkíméli magát.

Akkor ott vannak a szereplők. Igazán senki nem lett kedvenc, de mindenkit kedveltem valamiért.
Ott volt Hadley a kissé bohókás, de annyira hétköznapi viselkedésével, hogy felüdülés volt olvasni.
Akkor Oliver, aki ugyan nem káromkodott, nem volt tetkója, de valahogy kedvelhető srác volt.
A szülők karakterei is szimpatikusak voltak. Elváltak, megtaláltak valaki más mellett a boldogságot, de egymásra egy rossz szavuk nem volt, és ezt értékelem.

Igazából egy könnyed nyelvezetű, gyorsan olvasható regény, egy nap alatt elolvastam, annyira visz magával.
A szíved mélyén tudod, hogy happy end lesz - mert más vég egyszerűen elfogadhatatlan - de csak akkor nyugszol meg, amikor valóban eljutsz a végére.
Tökéletes olvasmány nyaraláshoz...vagy épp egy hosszabb repülőúthoz
.
.