#Beszéljük meg!: Uta no Prince-sama Legend S##r epizódfriss Ashleyvel

Sziasztok! 

Ígértem, hogy amint lesz új epizód, jövök nektek egy laza kis cikkezéssel, és önmarcangolással amiért majdnem egy órát pazaroltam el az életemből. No, négy rész látott eddig napvilágot, szóval elhoztam nektek kicsit más csomagolásba. 

VIGYÁZAT, JELEN CIKK ERŐS SPOILERT ÉS SÉRTEGETÉST TARTALMAZ. 




Angyalian hatalmas aura
        túlmelegedési inzulinnal

Most mesélnék nektek egy keveset a harmadik epizódról. Amelyből nem is, hogy csöpögött, hanem ömlött a melegség.
Nem az a kellemes, és barátságos fajta. Áh, nem. Ez annál sokkalta keményebb. Szinte már az orrunk elé tolják, hogy "BAZE, EZ SHOUNEN AI". 
Pedig nem az.
Komolyan nem. Ez pedig elkeserítő.
Mit értek Shounen Ai alatt?
Nagyjából ezen epizód 99%-át.
Na, de lássuk:

Tokiya és Nanami(mert az a kis rüfke, mindenütt ottvan. Minden tag seggébe szinte belefúrja az orrát.) épp mennének a csapatmegbeszélése, amikor csodás hangszínre lesznek figyelmesek. Tudjátok, csupa csoki és minden jó. A mi jó öreg Ichinose-sanunk ezt nem bírja ki, úgyhogy benyit (igazából jó helyre, amúgy) és megpillantja elgyengült omladozó pillanatában Otori Eiji-t, aki épp gyakorol (csak úgy random, mert le akarja nyomni a köcsög Starish ivadékot. Hayatoval azonban nem lehet vicceskedni.).
Mit lehet mit tenni, a hurkatöltő fesztivál nemsokára a két srác nyakán így ideje nyomatni egy kis izomszagot és eldönteni, hogy kinek van jobb hangja. Tokiya nem is tököl sokat, egyből beszáll a danonászásba, ezzel megmutatva az Otori gyereknek, hogy ki itt a Jani. Csakhogy, az sem hagyja magát. Így már az első pillanattól megindul a nagy EGYMÁSRA TALÁLÁS. Bizony, nem random cicaharc lesz itt, hanem egymásra találnak, gyerekek.
Meleg párbaj veszi kezdetét, aminek aztán a közös hang adja meg az alaphangulatot. Telefonszámcsere, közös gyakorlásra való vágy.
Mh...forrósodik a hangulat. Angyalfiúkák.
Az egészben az a legszebb, hogy Tokiya adja a nagy tsunderét, hogy "Nem én, nem. Majd még átgondolom. Nagyon szigorú vagyok ám." Aztán persze, simán belemegy.
Az más kérdés, hogy a saját csapatának a próbáját majdnem félig lekési és a csapattagok sem nagyon rá figyelnek, hanem megy a nyálcsori a Quartetre, meg mennyire menők és össze meg vissza nyomják a koncerteket.
Na, minden jó történik itt kérem szépen.
Egy gyakorlás alkalmával, Tokiya belép a Heavens színterére, amit a srácok nem néznek túl jó szemmel, főképp, hogy amaz belerondít a meghitt és keménynek tűnő ámde korántsem vért izzadó csapatépítő,lihegős táncórába. Otori persze a majdhogynem nyakába ugrik az új jövevénynek, amit bratyó és a többiek egzakt morgással és kisebb tolerációval fogadnak.
Megkezdődik a gyakorlás, hadd ne ecseteljem.
Amit kiemelnék, és nagyon fontos ebben a részben.
Tokiya kap egy ajánlatot, Raging Otoritól (heh, azért apuci sem nézi jó szemmel ami a fiatalok között folyik) (kész családi vállalkozás ez, komolyan), hogy dolgozzon a Heavens oldalán, mert egy zseni akinek van tehetsége.
ÉS ITT TÖRTÉNIK A SZÁMOMRA POFÁBA ORDÍTÓ DOLOG.
EZ A LEHETŐ LEGDURVÁBB SHOUNEN AI KÖPET.

Tokiya ugyan szerintem a sokktól, hogy apuci is rámozdult meg sem mer szólalni, de hamar változik benne a helyzet mikor érzékeli a szintet a Heavens a Quartet és a saját csapata azaz a Starish között.
A fiúk nem dolgoznak -szerinte- keményen, sőt mitöbb komolyan se veszik a dolgokat, ezen felkapva és felszívva magát úgy dönt tart egy kis okosítást, plusz befenyegeti a tagokat, hadd érezzék már magukat szarul, hogy netán át áll a sötét (ámde klasszi sokkal jobb) oldalra.
A Starish hét év mély depibe esik ezek után.
Viszont egy valami felett itt sem tudtam elsiklani, lehet én vagyok a teljesen vak, (vagy csak rohadtmód nem érdekelt) DE: Cecilnek eddig is volt tetoválása? 

Komolyan, tudom, hogy nagyon de nagyon ciki, hogy négy évad alatt nem esett le, de basszus.
Eddig a nyitott szája tűnt fel, most meg ez szúrja ki a szemem:
Ugorjunk át azon, hogy aztán a nagy megfélemlítésből semmi sem lesz, hanem inkább nyáladzós szöveggel próbálkozik mindenkibe lelket önteni.
Túlesünk a duetten is, ami meglepő mód még egynek elmegy, kettőnek már a füleimnek erős zaklatás.
Iszonyú meleg, sőt...ahogy ott magasabbra emelik a hangot a hátamon futkos a szőr. Borzalom.
Összegezve a harmadik részt, MELEGEK, MELEGEK MINDENÜTT. 
Isten lássa lelkem, és nem bírom ki ide is kellenek kérdések:
- Haruka miért van ott minden egyes duett felvezető klippjében? Már korábban is feltűnt, tudom, hogy ő irkálja meg szerzi a dogokat, de a francnak belerakni oda is komolyan.
-Miért ennyire ótvar érzelmesek a szövegek? Két férfi énekli az isten áldja meg.
- Oké, kitartás. Tokiya csomószor meginog. Vajon ki fog tartani végig a Starish mellet? Főleg mert igenis MEGINGOTT mikor Raging zaklatta őt. Tuti erősebbé akar válni, és ha a Starish nem nyújt neki komfortot, simán otthagyja őket. Haruka aztán lehet terhes is tőle.
- Tokiya az egyetlen aki a srácok előtt is Idol volt már, miért hiszi őt mindenki zseninek? Mikor láthatólagosan kurvára nem az.
Ez nem kérdés csak puszta észrevétel: Haruka istentelen idegesítő.
És még hol vagyok a végétől.

Az igaz agresszió impulzusa               Yamato a ringbe csap


Hát istenem, de vártam ezt a részt.
Végre, értelem. Végre, Yamato Hyuga.
Hyuga-sensei drága kisöccse, aki láthatólagosan komplexusokkal küzd, ezért kényszertevekényege az, hogy legyőzze a bátyust.
Akármibe is kerül.
Ez itt a negyedik epizód, ahol Syo és Yamato csap össze. Szó szerint.
Hol volt, hol nem élt egyszer egy Kurusu Syo aki nagyon nagy arcnak hitte magát a maga 160 centijével.
Egy nap összehozta őt a sors, a gonosz és gyilkossági hajlamokkal megáldott világítótoronnyal Yamato Hyugával, aki mindenben tökéles, a hangja tiszta, a táncmozdulatai perfektek. Egyszóval,áh.
Yamato ugyan megjelenik a megbeszéléseken, de valahogy az instagram és a facebook meg a twitter jobban leköti, mint a dal maga. Ezért is van az, hogy Syo pattogni kezd társa hanyagságára, aminek következtében egy gyomros a jutalom. Ezek után tudni fogja, hogy kuss van. Legalább.
Örülnék is ha ennyivel vége lenne, de koránt sincs.
Lényeg ebben annyi, hogy Yamato minden vágya legyőzni a már híressé vált bátyust és izmoskodni egy kicsit az idolok számára fenntartott(engem arra a műsorra emlékeztet, amikor mindenféle hülye próbán kellett átmennie a butábbnál butább embereknek, a többiek pedig röhögtek a nyomorukon, amikor nulla teljesítményt nyújtottak...) "IZOM HARC" nevű többpróbás játékban.
Nem akarok már belekötni ebbe, mert sírtam a röhögéstől, mennyire elcsépelt szar, hogy öt versenyzőből, csak őket kettejüket ismeri a ctrl+c, ctrl+v tömeg. Persze a kommentátor is, nagyon adja." Kurusu a földre kerül, de nem kibírja. Yamato szinte, porrá zúzza. Kurusu egy gyenge kis szar, mind tudjuk. De hátha pofán tudja még nyomni, a nála negyven emelettel magasabb és izmosabb srácot. " Reménykedni lehet.
Oké, mindenki nagyon menő, aztán a végén pár másodpercnyi danonászás mellett és Syo prezentációja után, (hogy mennyire is jó idolnak lenni) kidőlnek mindketten.
Azért fasza kis dal lett. (Nekem Kimura Ryouhei hangja amúgy is áldás. Bár, ez tényleg melegebb, mint Tokiya és Eiji duettje.)
ÉS, persze ide is kell egy ilyen effekt, mert miért ne.