Nem katasztrófa, csak Karácsony

Az a helyzet, hogy én kisgyerekként szerettem a karácsonyt. Aztán az utóbbi években egyre nagyobb nyűg, és egyre kevesebb kedvem van az egészhez.

Tetszik, nem tetszik, engem ki tudnak kergetni a világból azzal, hogy már novemberben karácsonyi dekoráció van a boltokban, meg karácsonyi dalok a hangszórókban. Nem akarok én még ilyenkor a karácsonnyal foglalkozni. Főleg most nem, amikor még az idő is szinte kora őszi.
Nem megjön az ünnepi hangulatom, hanem felüti bennem a fejét a totális zsigeri ellenállás az egész kapcsán.

Hova sietünk ennyire? Miért? Megéri? Az adventi időszakot nem véletlenül találták ki.

„Advent a karácsonyt megelőző és előkészítő, négyhetes várakozási időszak.” (Forrás)

Várakozás, ráhangolódás, nem pedig stressz a köbön, vásárlás ideg összeroppanásig és „úristennemtudommitfőzzek?!” folyamatos megismétlődése. Már pedig most (már) ez van. 

Másfél hónapja hallgatom a családtól, hogy mit kérek karácsonyra? Másfél hónapja mondom, hogy nem tudom. Semmit.

Egyébként itt halkan megjegyezném, hogy én magam már megvettem a karácsonyi ajándékokat azoknak az embereknek, akik közel állnak hozzám. És igen, most magam ellen beszélek egy kicsit, tudom. Adni akkor is jobb, mint kapni. Ugyanakkor nem azért vásároltam, mert „ajándékozni kell”, és nem is azután, hogy hetekig rágtam az ajándékozott fülét, hogy minek örülne.
Vettem ajándékot, mert venni akartam. Nem azt, amit így advent előtt a képembe tol a  net Black Friday akció címszóval, egyáltalán nem.
Szívből vásároltam.
Még nincs meg minden ajándék, de azt már megfogadtam, hogy amit csak lehet, neten keresztül fogok intézni. Nincs nekem szükségem arra, hogy a vásárlás közben azt a minimális ünnepi hangulatomat is lerombolja az embertömeg, akik tolakodnak, bunkók és nincsenek tekintettel a másikra.

Ki fogok menni december elején a főtérre, hogy átéljem, ahogy sötétedés után felkapcsolódnak a karácsonyi fények.
Meg fogom gyújtani az első adventi gyertyát.

Fogok sütni mézeskalácsot is.

És mindeközben nagyon igyekszem kizárni a világ tolakodó, költekezésre buzdító részét.

Tényleg lehet abban valami, hogy idővel a karácsonyi kívánságlistán egyre inkább olyan dolgok szerepelnek, amik nem vásárolhatók meg pénzen.

Ti hogy éreztek a Karácsonnyal kapcsolatban?

Grincsek vagytok, vagy inkább igazi karácsonyi angyalok?

*Hikari