Poet péntek

Mivel nagyon szeretem a verseket, gondoltam létrehozok egy ilyen rovatot. Minden hét péntekjén este nyolc órakor közzéteszek vagy egy saját magam vagy pedig egy már befutott költő által írt verset.
Igyekszem változatos költeményeket hozni, és elkerülni a duplázást, de ennek ellenére megtörténhet, hogy véletlenül kétszer hozok egyet :)


Nagyon szeretem Pilinszky sötét szomorúságát és egyedi megközelítésmódját. Ha megkérdezik, hogy ki a kedvenc költőm, őt mindenképp mondom, másik két névvel együtt.
Ez a verse pár napja jött szembe velem, de rögtön kedvenc lett.

Pilinszky János - Parafrázis

Mindenki táplálékaként,

ahogy már írva van,

adom, mint élő eledelt,

a világnak magam.

Mert minden élő egyedűl

az elevenre éhes,

lehet a legjobb szeretőd,

végül is összevérez.

Csak hányódom hát ágyamon

és beléreszketek,

hogy kikkel is zabáltatom

a szívverésemet!

Miféle vályu ez az ágy,

ugyan miféle vályú?

S mi odalök, micsoda vágy,

tündöklő tisztaságú!

Szünetlen érkező szivem

hogy falja föl a horda!

Eleven táplálék vagyok

dadogva és dobogva.

Eleven étketek vagyok

szünetlen és egészen;

emésszétek föl lényegem,

hogy éhségtek megértsem.

Mert aki végkép senkié,

az mindenki falatja.

Pusztíts hát szörnyű szerelem.

Ölj meg. Ne hagyj magamra.