Elle Kennedy: The Deal- Az üzlet

 

No, nálam nagyon ritka az olyan alkalom, hogy egyetlen könyvet is ki tudjak végezni egy illetve kettő nap alatt, mert annyira érdekel, esetleg teljesen magával sodor a történet.
Nem nagy titok, hogy akik követnek molyon tudják, nekem öt csillagot ért maga az egész, és kissé sokkhatás alatt írtam az értékelést is.
Na, most viszont jobban bele szeretnék menni mindenbe, ami zavart, vagy irritált, esetleg nem említett a nagy áradozásom közepette.

 

Szerző: Elle Kennedy

Cím: Az üzlet
Angol: The Deal
Sorozat: Off-campus I.
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2016
Oldalszám: 440
Fordító: Barthó Eszter
Tartalom:

A lány egyezséget köt a fősuli rosszfiújával…

Hannah Wells végre talált valakit, aki megdobogtatja a szívét. Bár az élet más területein magabiztosan mozog, a szex és a csábítás nem éppen erős oldala. Ha fel akarja hívni magára a kiszemelt srác figyelmét, ki kell lépnie a komfortzónájából, és elérni, hogy észrevegyék …még ha ezért korrepetálnia kell is a hokicsapat idegesítő, gyerekes és beképzelt kapitányát egy álrandiért cserébe.
…ami jobban sül el, mint remélte.
Garrett Graham egyetlen álma, hogy a diploma után profi hokijátékos legyen, de a zuhanó tanulmányi eredménye miatt mindent elveszíthet, amiért eddig olyan keményen dolgozott. Ha a csapatban maradás ára, hogy segít egy cinikus csajnak féltékennyé tenni egy srácot, hát legyen. De amikor egy váratlan csók életük legvadabb szexébe torkollik, Garrett hirtelen ráébred, hogy a szerep, amit játszik, nem neki való. Most már csak Hannah-t kell meggyőznie arról, hogy a fiú, akire vágyik, nem más, mint ő maga.

SPOILER GYANÚ, CSAK AKKOR, HA KÉSZEN ÁLLSZ RÁ:

"Néha egyszer csak váratlanul feltűnik valaki melletted, és onnantól nem érted, hogy élhettél eddig nélküle."

Elsőként, imádom Elle Kennedy stílusát, bár nem olyan ritka, hogy egy írónő ilyesmi eszközökhöz nyúljon, mint azt a történet is a szemünk elé tárta.
Egyszerű kis sztori ez, egyetemen levő diákokról, akiket mindenféle formán megtépázott már az élet, mégis próbálnak helytállni és szembenézni a naponta rájuk nehezedő.....
Na jó, nem. Garrett Graham (akire amúgy, ha rákeresel a guglin, egy amerikai focistát dob ki) szinte falja az életet, két kézzel szedi a csajokat maga alá, emellett a tanulmányai terén sem vall kudarcot.
Egyetlen béna döntés vezérelte, hogy az etikát vegye fel plusz tárgynak.
Amiből megbukik.
Ami talán teljesen megváltoztathatja az életét, mint jéghokis csapatkapitány, nem élheti meg azt a tragédiát, hogy a béna döntése miatt még bénább helyzetbe kerüljön és cserben kényszerüljön hagyni csapatát és barátait.
Micsoda dráma, igen emberek.
Itt jön a képbe a zenetagozatos, aranytorkú kisegér, aki csak első ránézésre szürke (valójában Mr. Szürke is megirigyelné a nagy száját tekintve), ő Hannah Wells vagy Wellsy vagy amit akartok.
Messze él a szüleitől, csúfondáros múltja miatt, pedig még inkább csömörből gödörbe kezd jutni.
Itt meg is állnék.
Mert van még a képben egy focistánk...aki Justin névre hallgat (nem, nem Timberlake) na csak, hogy legyen itt egy szál, amiből később a pókháló lesz, Hannah odáig van érte,ezért és csak is ezért kénytelen (?) üzletet kötni (pár nem után) Garrettel, mert hát akkor mindenki jól jár.
Hannah fellélegezhet, hogy képes mással is elérni Mr O-t, Garrett meg boldog lehet, hogy...hát, hogy nem marad teljesen hülye.
Innentől indul a macska-egér játék, ahol aztán minden szál teljesen összekuszálódik. ( Lesz itt hideg meleg,sőt még nagyon langyos is, mint Cassidy, aki csak Cass (de CASSIDY EMBEREK, SÍRTAM).)
Az elején írtam, hogy spoileres a dolog, úgyhogy most még inkább felhívnám mindenki figyelmét.
SPOILER ALERT. 
El sem tudom mondani mennyire zavart, Hannah folyamatos önmarcangoló monológja, amikor arról beszél, hogy megerőszakolták (ezzel nem is lenne akkora baj, ha mondjuk nem két oldalanként ismételgetné.).
Továbbá, a regény végén egyszerűen annyira buta, és meggondolatlan döntést hoz, semmi realitásérzéke nincs, naivan elhisz mindent amit mondanak neki, és basszus lássuk már be, hogy semennyire sem bízik Garrettbe. (lévén: oké, hogy orrba-szájba megy a digidugi, meg a mindenféle finomság. DE KÖNYÖRGÖM, mi az, hogy inkább apuci fenyegetéseinek hisz, semhogy megbeszélje ezt élete értelmével? - aki aztán jól pofán is röhögi emiatt- )
nekem teljesen tőr a szívben effektus volt a dolog, főleg, hogy én szerettem Hannah karakterét, mert végre egy anti-béna (jó, a pofára esés az nála is bejátszódik), talpraesett és képes visszaszólni kegyetlenül. Aztán a végére, teljesen ellaposodik....a regénnyel együtt. (legalábbis a "családi" vacsora utáni részekre gondolok itt)
Nem azt mondom, hogy továbbra sem ér öt csillagot, mert engem lekötött, habár a hokiról úgy istenigazából lószart sem tudtunk meg, csak, hogy játsszák.
De most így jóval egy hét telt el a regény olvasása után, és kezdek rájönni, hogy azért akkora durranás nem volt, mint amit szerettem volna a befejezés után érezni.
Viszont a mellékszereplők, na igen.
Vannak kellemetlen karakterek, akiket nem lehet szeretni (lásd itt a gonosz Mr Grahamet, aki nem csak apa, de nálam emberi szinten is kudarcot vallott.), viszont a mellékszereplők közül igenis, sok a szerethető. (Ott vannak Hannah barátai, és persze...)
Logan.
Dean.
Tuck.
Madár.
Őket imádtam, ( ALIG VÁROM a folytatást. ) és bár szerintem ez a könyv azért jóval többet tudott volna nyújtani, mint kaptunk, határozottan jó volt.
Kikapcsolt, nevettem sokat(főleg az egyes szakkifejezéseken: hokimuff és társai), egyszóval(kategóriáját tekintve megfelelt): megérte megvennem és időt szánni rá.