Szöllősi Bernadett: Egy lélek margójára { + Interjú}

Kiadó: Underground
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 84
Tartalom:
Szeretjük a verseket.
Te is, én is, mi mindannyian – csak sokan nem tudunk róla. Ha Szöllősi Betti legújabb, kézreálló vagy zsebbe illő kötetét közel tartjuk magunkhoz, bármikor kaphatunk egy adag hangulatot, egy csepp jóérzést, egy szívből jövő mosolyt. Mindössze ki kell nyújtanunk a kezünket és elolvasni egyetlen oldalt.
Örömmel látom, hogy a vers újra divatba jött. És nem csak Petőfit vagy Radnótit, hanem kortárs költőket is olvasunk. Igen – olyan emberek gondolatait, akik itt és ma köztünk járnak. Érdemes ezeket a köteteket magunkhoz közel tartani: egyet a táskában, egyet a kocsiban, egy másikat a fürdőszobában, hogy akár fogmosás közben is kikapcsolódhassunk egy percre.
Betti könyve a kanapém karfáján kapott helyet. De nem csak itt. A szívemben is benne van – és a Tiédbe is beférkőzik, amint a lakásodba engeded!
Nádasi Krisz




Mostanában egyre több verseskötetet olvasok, az évben ez a harmadik.
Nagyon szépen köszönöm  Bettinek, hogy megszánt egy kötettel, nem viccelek, ha azt mondom, hogy ennek a könyvnek örültem leginkább a születésnapi könyvajándékok közül
Ami rögtön feltűnt, illusztrált a kötet. Annyira szeretem az olyan gyűjteményeket, ami fel van dobva egy kicsit.
Betti költeményeit rendszeresen olvasom a közösségi oldalon, de azért mégis más élmény kézbe fogni, lapozgatni, bejelölni a kedvenceket.
Sokszor kezembe fog még kerülni.

Vannak benne keserédes, aranyos, elgondolkodtató írások. Olyanok, amik nagyon tetszettek, de olyanok is, amik elég semlegesek lettek.
Szóval igen, vegyes érzelmeim vannak, de összességében tetszettek. Mondom ezt mint Olvasó, és mint Költőpalánta.
Természetesen ezúttal is sikerült kedvenceket kiemelnem, mutatom.

Éppen elég: aranyos vers, nagyon tetszett benne a rengeteg kép, ami megjelent. Lehet bármi a szeretet személy, csak ott legyen az életünkben.

Kint a réten: ezt a verset ismertem már Facebookról, de még mindig tetszett. egy pár titkos helyszíne az a bizonyos rét, ahol megtalálják a Paradicsomot...ami olyan, mint a boldog szerelem viziója.

De nehéz: elgondolkodtató, de nagyon igaz.  Ugyanakkor nehéz olvasni, rávilágít nagyon sok dologra

Színtelen: a vers, ami után kicsit félre kellett tennem a könyvet és lecsukni a szemem.
Totálisan az a helyzet, amikor a másik egy szakítás (?) után mindent visz, amit lehet és még többet is.

Nem illettünk össze, kedves: az ellentétek vonzzák egymást, de van, amikor pont nem. És nem mindig lehet összecsiszolódni

Ne ítélj elsőre: insant motivació a nehézségek sötét erdejében. Jó volt olvasni. Nagyon.

Hátha benyitnak: ez a remény verse. Komolyan mondom. Remèny azoknak, akik már elvonultak a sajat zárkajukba és nem tudják, hogy jussanak ki. Valakinél ott a kulcs, valaki kiszabadít és kivisz a fényre titeket.

Nyugalom: valakit találni, aki a másik feled, és vele lenni...az ad egy olyan lelki békességet, amit máshol nem találsz

***

Bejegyzés EXTRA
- Interjú Szöllősi Bernadettel -

H.:  Bevezetésként: mondj magadról három dolgot, ami a leginkább jellemez?

Szöllősi Bernadett: Eléggé sokoldalú ember vagyok, úgyhogy már rögtön az első kérdéssel megfogtál. Akkor az első 3 olyan szót mondom magamról, ami eszembe jut, a harminc helyett, amit így kisujjból rávágnék. *mosolyog* Betűfaló, utazó és versíró.

H.: Fel tudod idézni, mikor írtad az első versed?

Sz. B.: Szerintem középiskolás éveim legelején, olyan 14-15 éves koromban. Határozottan emlékszem, hogy egy szerelmi csalódás késztetett arra, hogy tollat ragadjak.

H.:  Mit jelent számodra a költészet, a versek?

Sz. B.: Szinte mindent. A legelemibb kifejezésmódot. A magyar nyelv gyönyörű.  Sokszínű és csodálatosan lehet vele kifejezni magunkat. Rengeteg dallamos szavunk van, hasonlatunk és még sorolhatnám. Vegyük például a ’megy’ szót. Egyedül ennek 167 szinonimája van! Egészen fantasztikus.

H.: Milyen számodra az ideális körülmény az íráshoz?

Sz. B.:Csend vesz körül, amit csak a lap-topom halk zümmögése tör meg. Ez lehet a szobámban, vagy egy tóparton, egy könyvtár felnőtt részlegén, vagy egy lépcsőn ülve is.

H.: Hogy születik meg a kezed alatt egy vers? (Jön az ötlet, megírod és kész is? :D)

Sz. B.: Szinte sehova nem megyek toll és papír nélkül. Még az ágyam mellé is ki van készítve mindig. Félek, hogy elillan a gondolat, mielőtt még leírhatnám. Szinte nincs olyan hely, ahol ne fordult volna elő, hogy bevillant volna egy találó rímpár vagy sor. Zuhanyzó, repülő, étterem, bárhol rámtörhet (és rám is tör!) az ihlet, így igyekszem mindig jól felkészült lenni! *mosolyog* Általában a versek utolsó sorait írom meg először és akköré építem a többi versszakot. Talán éppen ezért jegyezték már meg olyan sokan, hogy a verseim utolsó sorai igazán sokatmondóak, azon van a nyomaték. Persze ’normálisan’ is szoktam írni, de azért ez a jellemzőbb.

H.: A családod, a barátaid hogyan állnak hozzá ahhoz, hogy írsz?

Sz. B.: Azt hiszem mondhatom azt, hogy kivétel nélkül nagyon büszkék rám. Még akkor is, ha tényleg csak a kortárs-kezdő mezőnyt erősítem. Még! *mosolyog*

H.: Illusztrációk szerepelnek a kötetben. Így álmodtad meg vagy így alakult?

Sz. B.: Én megálmodtam és László Maya megvalósította. Maya munkáit először 2014-ben láttam, egy antológia kapcsán, ahol először publikáltam. (Tetovált mementó) Lenyűgözően rajzol, minden illusztráció tű barát (szeretem a szép tetoválásokat, csak úgy, mint Ő). Az sem elhanyagolható, hogy nagyon megtaláltuk a közös hangot. A verseim megihletik, így azt hiszem könnyebb neki egy-egy vershez találó képet alkotnia, mint olyasvalakinek, aki csak hipsz-hopsz elolvas tőlem valamit. Maya szintén művész. Míg én a verseimmel írom ki magamból, ami bennem van (legyen az bármilyen érzés), ő ugyanezt teszi a rajzaival. Eléggé egy hullámhosszon vagyunk, így jól megy a vele való közös munka. 

H.: Van példaképed? Vagy valaki, akinek nagyon számít a véleménye számodra?

Sz. B.: A családom véleménye nagyon fontos számomra, de gondolom ez nem meglepő. *mosolyog* A Nővérem a legnagyobb kritikusom. Néha kegyetlenül odamondogat egy-egy vers vagy novella kapcsán. Rengeteg visszajelzést kapok tőle, ami sokat segít. Őszintén megmondja, ha valami nem tetszik neki, és borzasztóan jól érvel. Ha író, akkor Stephen King az abszolút kedvenc. De rengeteg olyan író van, akinek egy-egy könyve lopta be magát végérvényesen a szívembe. Ha kortárs, akkor Sárhelyi Erika. Az valami döbbenet, hogy Erika mit művel a szavakkal. Kötelezővé kellene tenni.
 

H.: Kaptál valaha negatív kritikát? Hogy kezelted?

Sz. B.: Nem is keveset. Alapjában véve nincs bajom a kritikával, ha ténylegesen megmondják, hogy mi a baj. Gondolok itt arra mondjuk, hogy valaki tényleg leírja, hogy szerinte ez klapancia  vagy zavaros, nem igazán érthető a sztori. Ezeken lehet javítani. De az olyan kezdetű levelekkel, hogy ’Most azt hiszed, hogy ez jó lett?’ nem igazán tudok mit kezdeni és azt hiszem, hogy ezeket nem is kell az embernek magára vennie.

H.: Voltál már válságban, amikor egy sort, egy rímet se tudtál írni?

Sz. B.: Igen, rendszeresen vannak ilyen időszakaim ideig-óráig. De szerencsére soha nem tart sokáig. Szerencsés vagyok, hogy igazából minden megihlet. Legyen az egy kósza tollpihe a szélben, vagy egy éppen elnyíló virág.

H.: Ha egy versedet kellene kinevezned "kedvenccé" melyik lenne az és miért?

Sz. B.: Sok kedvencem van. De ha nagyon ragaszkodsz hozzá, talán a Bakancslista lenne az. Mindenkinek van egy ilyen kis listája, ha nem papíron, hát a szíve csücskében. Vidám kis vers és az olvasók is nagyon szerették. *mosolyog* És a Lennél-e című. Utóbbi még nem jelent meg nyomtatásban.

H.: Számíthatok esetleg újabb kötetre tőled, vagy ne legyek telhetetlen?

Sz. B.: Számíthatsz bizony! A Szív-garzon próbapéldánya heteken belül kész lesz. Gondolom nem meglepő, ha azt mondom, hogy szintén Maya illusztrálta. Csodásak a rajzok és a borító hátuljára, legnagyobb megtiszteltetésemre Sárhelyi Erika ajánlása került. Kicsit hosszabb lesz, mint az Egy lélek margójára és a novellákat most haikura cseréltem, de összességében egy nagyon kellemes kis nyári olvasmány lesz. Mindenkinek, aki szereti a verseket és azoknak is, akik csak valami kortárs üdeségre vágynak. *mosolyog*