Borítómustra: meghallgatom a Te történeted is

Halihó!
Tudjátok, hogy nem vagyok valami nagy könyvboritómániás. Persze, nálam is vannak esetek, amikor kifejezetten a borítóba szeretek bele, de ha a történet nem fog meg, akkor csak külcsín miatt nem is olvasom el.
Ebben a rovatban boritókat mutatok Nektek, amik valamiért megfogtak.


Rég volt már ilyen bejegyzés, de amikor tegnap Szaszkó Gabriella rám írt, hogy nem lenne-e kedvem lehozni a hamarosan megjelenő könyvének a borítóját a blogon. gondolkodás nélkül mondtam igen.
Egyrészt, mert szerettem már a Maradj velem-et is, másrészt nagyon kíváncsi voltam, hogy a második kötetnek, amiben ugye Amy-n van a hangsúly, milyen borítót tervezett a kiadó.

Mutatom:

Az első benyomásom az volt, hogy úgy látszik, a Pennington-testvérek trilógiában motívummá vált a pad. Hiszen az első kötet esetében is hasonló volt a koncepció.
Aztán tovább nézegettem, és rájöttem, hogy ennek a borítónak az egyszerűsége a bája. A modell háttal van, lehet a messzeségben keres valakit, vár arra, hogy leüljön mellé valaki a szabad padra és meghallgassa.
Azt hiszem, Amy-nek erre pont annyira szüksége van, mint az előző kötetben Davidnek.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, én kiváncsi vagyok az ő nézőpontjára, arra, hogy mit mesélne.
Igen, azt hiszem az Amy melletti hely, nekünk, Olvasóknak van fenttartva. Az már a mi döntésünk, leülünk-e mellé.