Renáta W. Müller : TestVér I.

Író: Renáta W. Müller; Cím: TestVér I. ; Kiadó: Tizz Szolgáltató ;  Oldalszám:  544 oldal ;  Műfaj : erotikus, szerelem, kortárs, NA ; Megjelenés: 2017 ; Meddig olvastam? 2018. február 5., 19:02 → 2018. február 16., 19:25  Fülszöveg

Vannak olyan regények, (bár, elég ritka és különleges fajnak számít) amelynek nem csak a története felel meg az általunk elvárt magas labdának, hanem különleges mondanivalót is tartogat. Ehhez csapódhat egy olyan plusz, ami szerethetővé teszi az egészet. Mégpedig, a kedvelhető, életszerű karakterek. Renáta W. Müller néhány hibával ugyan, de képes volt számunkra ilyen regénnyel szolgálni. A TestVér egy érdekes történet arról, hogy dőlhet romba egyik elképzelésünk a másikba. S, hogy ennek mi köze van a szerelemhez? 

Hát, csapjunk bele!

fiatal felnőttként, már átesett némi tragédián, korán elvesztette szüleit egy balesetben, így egyetlen menedéke a nagymamája és szerelem River. A sráccal gimnázium óta kiegészítik egymást, szabadok és szárnyalnak szinte egymás mellett. A lány minden álma beteljesülni látszik, amikor barátnőjével Rachellel, London szívében bérelnek egy üzletet, hogy ott promótálják a ruhakölteményeiket. Ugyanis, mindketten szenvedélyes divattervezők.

Úgy tűnik, hogy révbe ér a kapcsolata Riverrel is. Egy gyors lánykérés után, már csillan is a nagy köves gyűrű, s irány a világ körüli nászút!

Nos, azt hiszem nem kell ecseteljem kettejük boldogságát, mígnem bomba érkezik a Paradicsomba.
Ez a bomba, Jamie.
Jamie, Jamie, Jamie. Ahj. 

Kevés mellékszereplőnek álcázott főszereplőt szeretek meg. Jamie elvarázsolt. Bakker!

River és Jamie közti kapcsolat, elég egyértelművé válik már a regény elejétől, testvérek. A két véglet ők ketten, mégis sikeresek a saját térfelükön. 

Jamiet sújtja az átok, ami ellen nem tud mit tenni. Így életét aspergeresként kell élje, ami erősen megnehezíti a mindennapokat számára. Persze, minden rosszban legyen valami jó alapon, olyan számítógépes guru a férfi, hogy, na! Végtelen mennyiségű infót képes elnyelni, s vissza is idéz minden gond nélkül.
No de, hol van itt a csapda, amely később egeket renget meg?
Hát, nem lövök le mindent! 

 mint azt sokan el is mesélték már előttem.
Ennek ellenére, szerintem nem ront annyit az élményen. Bár, volt ahol, nekem kicsit sok volt a véget nem érő erotikussággal egybekötött "szerelmi nyávogás". 

Mindezeket a szereplőink teszik komplexszé.
Amit pozitívumként még fel tudok sorolni, az a szenvedély része (nem, nem a szexet értem ezalatt.). Itt nem pillanatok alatt történnek a dolgok, hanem egy nagyon erős szál veszi kezdetét, amelyből vágyakozás lassú csapásokkal bontja ki a szerelmes szárnyait. Az erotikus részek sem hágnak át semmiféle gravitációs szabályt, teljesen finom az egész. 

Szerettem, ahogy mindvégig megragadta ezt a vonalat. 

A TestVér egy elég összetett regény, amiben sok a mondanivaló, csak kutatni kell hozzá, hogy az olvasónak leessen, azonban, ha elég szemfülesek vagyunk megragadhatjuk őket.
Tetszett, hogy nem félvállról veszi az Asperger-szindrómát, hanem szinte kalauzol minket Jamie világában. Nagyon sok az olyan könyv, ahol egy konyi szót nem olvasni csak említve van, aztán, ha valakinek lövése sincs a dolgokról, ott a gugli!
A másik ilyen fontosabb téma a társadalmi "normalizmus", az elvárt erkölcsösséggel csokorban. 

A szereplők,  néhány apró bakival ugyan, de teljessé válnak, megtestesítik azt, amikor a moly nem csak olvassa a regényt, hanem empatizmust is érez közben.
A cselekmény,  az első részben pörög fel annyira, hogy a másodikban meglepjen a leapadás. Na, azért nem kell olyan vészes váltásra gondolni! Egyszerűen csak, míg az elején komolyabb hangvételű a dolog, a másodikban kezdetét veszi a "vad románc", amely néhol már... számomra sok volt. 

rontott minimálisan az élményen. 

Azon felül, természetesen egy pörgős, történésekkel teli olvasmányt kapunk. Rengeteg erős szállal, olyan dolgokkal tarkítva, amit kevesen boncolgatnak ennyire mélyen. 

Írónőnk jól fogalmaz, s bár voltak benne hibák, de ettől lett a regény az ami. Fontos, hogy próbálta megragadni a fontos témákat, miközben az olvasó repülhetett a szereplőkkel. 

Akkor most nézzük meg közelebbről!
A borító az,ami lenyűgözött, hogy őszinte legyek másodlagos volt, hogy megnézzem mit is ígér a fülszöveg. Csodálatos munka, nekem nagyon bejött.
A fülszövegből képet kap az olvasó, nem egy zagyva valami, sőt elég furfangosan sikerült megfogalmazni ahhoz, hogy már ez is plusz pontot adjon a bíráláskor. 

Úgyhogy mindent összevetve: Sokat nyom a latba az első része a regénynek, amelyben minden elindul, jobban képet kapunk egyes szereplőkről, s valamelyest meg is kedveljük őket.
Nekem ez elég nehezen ment, valahogy Hannah idegesített, River csak olyan... nem is tudom milyen volt, aztán jött Jamie és bumm!
Hannah szimpatikussá vált, sőt elég erőssé is ahhoz, hogy átvészelje a rá váró akadályokat. Magabiztos és kissé naiv, de pont ettől jó a karaktere. River pedig odaadó lett, bár a második felében eléggé eltűnt az olvasó szeme elől.
Jamie pedig, bumm! Ahogy, már mondtam! 

Tényleg érdekes témákat feszeget, amikből akár mi is tanulhatunk valamit, ha eddig nem sikerült.
A szerelem része tökéletesre sikerült, bár minden tökéletességbe kell egy kis szennyfolt.
Fűszeres olvasmány ez, olyan molyoknak ajánlom, akik nem riadnak vissza az erotikától, ezek mellett pedig, szeretnek olvasni szerelmi háromszöges témát. S, nem ítélkeznek, ha egy picit egyértelmű a cselekmény véglete. 

Kemény, mégis olyan, mint az olvasztott csokoládé. Néhol lágy, s finom.