Mit olvastam a hónapban? #július

Sziasztok!

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én mindig élvezettel nézem vissza, hogy mennyi könyvet sikerült elolvasnom az adott hónapban, és mik voltak azok.

Június végén Rétánál, aki a HaBár könyves kocsma vezetője (pultosa?), láttam egy tök jó ötletet, úgyhogy megkérdeztem, felhasználhatom-e.

Áldását adta rá, úgyhogy jön az én összesítésem.

Ebben a hónapban még magamhoz képest is sokat olvastam, hiszen a júliusi olvasmányaim száma nyolc könyv. Ráadásul büszke vagyok magamra, mert nem csak sok, hanem sokféle könyv is a kezembe került: volt itt orosz mese, Shakespeare mű, és verseskötet is a ponyvák mellett.

Legtöbb oldalszámú könyv:

Ide úgy látszik a hónap egyik legjobb választása került, a maga 432 oldalával Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső című regénye, igazi féltégla…főleg, ha következő helyezetett nézem.

Legkevesebb oldalszámú könyv:

Ez az eredmény mondjuk nem feltétlenül lep meg: mikor elkezdtem, már tudtam, hogy nem fogok rövidebb könyvet olvasni. Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni című mesekönyve, csupán 78 oldal. Mellesleg a NIOK júliusi fordulóját is ezzel teljesítettem.

Leghosszabb ideig olvastam:

Ide már egy korábban említett könyv kerül, ugyanis Cselenyák Imre regénye nem csupán oldalszámban volt a legtöbb, hanem az olvasási időt tekintve is, ugyanis 2018. július 7., 19:19 → 2018. július 11., 14:43 intervallumban olvastam.

Legrövidebb ideig olvastam:

A statisztika ezúttal meglepett, ugyanis a 2018. július 26., 15:54 → 2018. július 26., 19:44 olvasási idő nem ahhoz a könyvhöz tartozott, amire én gondoltam (fentebb említett orosz). Hanem Shakespeare A vihar című művéhez. Amit egyébként öt éve olvastam először, szóval most amolyan régi-új ismerősként köszöntöttem.

Legjobbra értékelt könyv:

Már meg se lep, hogy az egyetlen 5* olvasmányom egy korábban már említett könyv, Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső című regénye. Ami egyébként – hadd jegyezzem meg -, teljesen és maradéktalanul megérdemelte a maximális csillagot, mert zseniális. Ajánlom mindenkinek; ha szeretitek Arany Jánost, azért, ha nem, akkor meg azért.

Legrosszabbra értékelt könyv:

A hónapban 4*-nál nem adtam kevesebbet könyvre, és azt hiszem, ez nem rossz. Három olvasmányom is ilyen csillagozást kapott, szerző és cím szerint: Tisza Kata: Akik nem sírnak rendesen; ez főleg azért ennyit, mert valahogy ahhoz kevésnek éreztem, hogy 4.5, 5*-ot adjak rá.
Mia Sheridan: Archer hangja pont annyival volt kevesebb, amilyen különbség a négy és az öt között van. Egy kicsikével.
A hónap utolsó olvasmánya, Elle Kennedy: A pont, itt már a végére érve tudtam, hogy nekem nem volt ez más, csak egy egyszer olvasós, 4*-os élmény.

Ti miket olvastatok a hónapban? Hogy tetszettek?
*Hikari