2024. december 12.

Meg Shaffer: Kívánságok játéka


Néha az, amit a világon a legjobban akarunk, ugyanaz, amitől a legjobban félünk.

Kiadó: Könyvmolyképző

Kiadás éve: 2024

Oldalszám: 384

Fülszöveg:

Lucy Hartnál senki sem tudja jobban, milyen érzés úgy felnőni, hogy a szülei nem szeretik. Elhanyagolt és magányos gyermekkorában a könyvekben talált menedékre. A kedvence Jack Masterson Az Órák szigete-sorozata volt.

Most, huszonhat éves pedagógiai asszisztensként megoszthatja az olvasás szeretetét az okos kisdiákokkal, különösen a hétéves Christopher Lambbel, aki szülei tragikus halála után árván maradt. Lucy bármit megadna, hogy örökbe fogadhassa a kisfiút, ám a családdá válás lehetetlen álomnak tűnik. Amikor Lucy már majdnem feladná, Jack Masterson bejelenti, hogy végre írt egy új könyvet. Ami még ennél is jobb, hogy az egyetlen példányt egy általa, a saját otthonában, a valódi Órák szigetén rendezett versenyen lehet csak megkaparintani. Lucy egyike annak a négy szerencsésnek, akik versenybe szállhatnak a hőn áhított kötetért. Ha nyerni tudna, megoldódna az összes problémája. De Lucynak előbb meg kell küzdenie a könyörtelen könyvgyűjtőkkel, ravasz ellenfelekkel és a zavarba ejtően jóképű és mindig morcos Hugo Reese-szel, Az Órák szigetének illusztrátorával. Eközben Jack „a Mesterelme” Masterson olyan fordulatot tervez, ami örökre megváltoztathatja mindannyiuk életét…




Valószínűleg, ha Ani nem ír róla BTK-s blogposztot, ez a könyv egyike lett volna azoknak, amik hónapokig ülnek a várólistámon, mire sort kerítek rájuk. Nagy hiba lett volna, szuper történet! Ezúttal is köszönöm a kiadónak, hogy recenziós példányt kaphattam a könyvből!

Lucy-nak csupán egyetlen kívánsága van, és bármit megtesz, hogy ez valóra váljon.
Egyike lesz azon szerencséseknek, akik egy varázslatos szigetre utazhatnak, ahol nem csupán gyerekkoruk kedvenc írójával találkozhatnak (újra), hanem részt vesznek egy versenyen egy igazán különleges díjárt.
Négy versenyző, de csak az egyikük nyerhet.
Mégis milyen titkokat rejt a sziget? Miért hívták ide őket? És a legfontosabb: kinek a kívánsága teljesül?


Mindenféle elvárás nélkül kezdtem bele a könyvbe, kíváncsi voltam, hogy a borító után a történet is elvarázsol-e. Kettő fejezet kellett ahhoz, hogy teljesen elvesszek a történetben, de a szereplőket igazából kb az első megszólalásuk után nagyon kedveltem.
Több olyan történetre lenne szükség, mint amit Meg Shaffer papírra vetett. Ezek azok a regények, amelyek segítenek álmodni. Emlékeztetnek, hogy higgy úgy, mint egy gyermek: őszintén és megkérdőjelezhetetlenül. Újra belecsempészik a varázslatot az olvasásba.
Talán most azt mondod, hogy ennek így, nincsen semmi értelme.
Én pedig azt mondom, hogy gondold újra és akkor magad is rájössz: nagyon is van. Idővel, ahogy felnövünk, úgy hallgattatjuk el a gyermeki részünket. Hiszen egyszerűen bedarál az élet: a munka, a család, a mindennapok. Nehézzé válik lelassulni, megélni a különleges pillanatokat, mert azonnali élményekre vágyunk, gyors ingereket keresünk.
Majd a kezünkbe vesszük a Kívánságok játékát és rádöbbenünk, hogy igazából hiányzik is az a varázslatos, különleges hangulat, ami a könyv sajátja. Ahol nem találja ki az olvasó az első ötven oldal után azt, hogy mégis mi fog történni a háromszázötvenedik oldalon. 
Ami miatt a szereplőkkel együtt érezzük a verseny izgalmát és feszültségét, ahogy egyre nagyobb a tét. Gondolkodunk a rejtvényeket, magunktól, ösztönösen, hiába tudjuk, hogy pár sorral lejjebb úgyis elolvashatjuk majd a megoldást. A Mesterelme játékot űz, Meg Shaffer játékot űz, és én olvasóként a játékosává váltam. A lehető legnagyobb lelkesedéssel és izgalommal. Imádtam ezt a regényt!


Nem csak a történetet, de a szereplőket is igazán kedveltem. Általuk az elején mondhatni 'két szálon' futott a könyv az első néhány oldalon, amíg szépen össze nem fonódott.
Lucky igazán kedves és könnyen megszerethető karakter. Az ember egyszerűen csak szurkol neki, hogy képes legyen megugrani az újabb és újabb, olykor nem várt akadályt. Ha van hősnő, aki megérdemli a verseny igazán különleges díját, akkor az biztosan ő.
Christopher nagyon cuki fiú, és általában nem szoktam kiemelni a gyerekszereplőket, de ő megérdemli. Egyszerűen édes volt, és tökéletesen jó működött együtt Lucy-val.
Hugo karakterét az elején nem igazán tudta hová tenni: nem volt se negatív, se pozitív benyomásom vele kapcsolatban. Inkább olyan volt, mint egy karakter, aki elmondja, mi a helyzet, hogy az olvasó képbe kerülhessen. De ahogy haladt a történet, úgy vált egyre árnyaltabbá és érdekesebbé a karaktere. És minden hálám az írónőnek, amiért nem került a történetbe egy túltolt, erőltetett romantikus szál. Nem mondom, hogy nincs, de igazán csak az foglalkozik vele, aki akarja, hogy legyen.
Jack karaktere is elképesztően izgalmas, sokrétű, zseniális az egész szereplő! 


Ha egy olyan történetet keresel, ami lenyűgöz, és elvarázsol, ez a könyv jó választás lehet.
Ha olyan történetre vágysz, ami meglep és izgalomban tart, ez a könyv jó választás lehet.
Mondd, készen állsz rá, hogy belépj az Órák szigetére, és beszippantson ez a különleges világ? Nyugi, nem fogod megbánni.
Itt a kívánságok ideje! Irány olvasni!

*Hikari

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Üzemeltető: Blogger.