#Ashleykiborul: Uta no Prince-sama Season 3 Episode 13

Írta: - 19:08:00



Sziasztok! 
Megéltük ezt a kort is, hogy önszadizmusból és persze, puszta kíváncsiságból...
meg, mert kíváncsi voltam mennyire buzisodott el...khem, ez így nem jó ,hogy is mondjam...lett kontinentális baki...na ez sem oké. ,illetve mennyit változott az anime amióta nem láttam. 

Nem is akartam sokat tökölni, így igazából az utolsó részt tekintettem meg, lévén, hogy igen ott feltűnik a HE-csillag-VENS és látni valamennyit Yamato Hyuugából, akinek ugye nem meglepő, hogy Kimura Ryouhei adja hangját.
Ez mind szép és jó, természetesen miért is ne lehetne a végéről kezdeni egy szezont, amikor az elsőt már, nagy kegyesen sírva szenvedted végig, hogy:" Ó,bár csak vége lenne már."
Ebben a posztban, a fanok nyugodtan kívánhatnak a pokolba, mert NEM akkor sem fogom megszeretni ezt a raklapnyi hulladékot, hogyha nekem itt CECILEK vagy TOKIYÁK esnek az égből. 




Szóval lássuk az elejéről, már amikor megláttam Harukát csak pár kérdés vetődött fel bennem:
" Nem változott semmit. Miért? Hiszen ez a harmadik évad. "
"Ugyan olyan idegesítő. Miért ver engem a Jóisten? "
"Még mindig ugyan az a megalázkodó, unalmas, béna, nem is tudom milyen viselkedés és személyiség. Továbbra is helyes pasik ugrálják körbe, ő pedig még MINDIG SZINGLI. Észre se veszi, hogy mind odavannak őérte. Ugyan. MIÉRT? "

Ha már itt tartunk megemlíteném, azt a gyenge tényt, hogy három évad után illene legalább a frizurájának nőnie, nem? De még mindig az a bubi, bilivel körbevágott sablonfeje van.
DEAR GOD, HELP ME, PLS.

Beszéljünk egy kicsit a történetről, ha már van neki. Van?
Kis csapatunk a ST-csillag-RISH eljutott nagy erőfeszítések árán az Uta-csillag- Pri díjátadóra, illetve annak döntőjére, ahol a Quartet Night ellen állnak helyt.
Há' hadd ne mondjam, drága barátaim, hogy megy itt a danonászás, egy pár kolbász mellé tökéletes kikapcsolódás.
Észrevettem, hogy három évad alatt SENKI sem változott egy fikarcnyit sem, Otoya továbbra is irreálisan vámpírszerű, Natsuki ugyanolyan furán meleg, bár mikor átfordul azt szeressem. Syo, na igen róla említést sem merek tenni, Cecil...na hagyjuk. Hijirikawa, akinek a nevét is speciális leírni, pedig ugyanolyan unott és csendes, mint eddig. Ren pedig...hát, bárányka-csókkirály-nagyzolós stílusferdülés...ő sem változott.
ÉS igen, ott van Tokiya.
Na, ki ne szeretné, azt a félistent? HÁT KI NEM? Komolyan, szerintem kezdek megőrülni.
Megnyugtatok mindenkit, Ő sem változott. Ugyanaz a nyálas,meleg, undormány csodás személyiség. Hideg, de jó úgyis kategória, mint egy pizza.
Továbbra is Haruka írja a dalokat, amik ugyanúgy hangzanak, mint az első évadban, csak néha a szöveg más.
FURI.
Tudom, hogy ezért valószínű, sok olyan kommentet kapok amik után majd sírni kell, mert elhordtok minden kis bogarantyúnak, de Istenemre! Hát ami bennem van, azt minek tartogassam?


Térjünk vissza a show-hoz, mert ez az. Tulajdonképp, még az aszteroida is sikít amikor a ST-csillag-RISH befejezi a dalt.
ÉÉÉÉS ekkor történik a borzalom, ugyanis mély, csend következik.
Itt, már sírtam a röhögéstől.
Megjelenik a Mennyek kapuja, és jön a HE-csillag- VENS.
Egyedi stílusuk van, de sajnos ugyanolyan...basszus, csak rossz jut eszembe hangsávval rendelkezőek, mint a Quartet vagy a Starish.
Édesen bemutatkoznak a csodás dalorgia után, de még, hogy.
Alig vártam már, hogy megjelenjen az én drága papírlepedőm, akinek a stílusa is betalált.
Nálam, ami fura.
Tényleg, utálom az animét. Rühellem, de tetszik a karaktere.
Lényeg a lényeg, hogy mind pályáznak arra a szaros díjra, aminek biztosan nagyobb az eszmei értéke, mint amúgy.
Több száz szempontot felsorolhatnék, hogy miért nem szeretem, de nem akarlak titeket untatni, így csak annyit mondok:
Drága UNfantársaim!
Akit érdekel a negyedik évad, kövesse szemmel a blogot, és csinálok egy kész epizódmorált, hogy lehessen nevetni.


Köszönöm a figyelmet, és az időt.
Ashley voltam.


Ebben a kategóriában

0 megjegyzés