Elizabeth Lim A ​sárkány ígérete (Hat bíborszín darumadár 2.)


Minden legendában van egy szikrányi igazság.

Kiadó: Menő könyvek

Kiadás éve: 2024

Oldalszám: 608 oldal

Fülszöveg:
Vannak azonban ígéretek, amelyeket szinte lehetetlen teljesíteni. Egy elátkozott sárkánygyöngy visszajuttatása a jogos tulajdonosának pont ilyen feladat. Különösen, ha a szóban forgó gyöngyöt a világ összes nagy hatalmú sárkánya, varázslója és démona magának akarja. És ha ez nem lenne elég, a roppant erővel rendelkező varázstárgy rendkívül szeszélyes is… Shiorinak el kell utaznia a sárkányok tenger mélyén rejtőző királyságába, démonokkal és szellemekkel kell harcolnia, és haza kell juttatnia a gyöngyöt, mielőtt az teljesen kettétörik, és elpusztítja a világot.
De maga Shiori vajon hazatalál-e valaha? El tudják-e fogadni az emberek az ereiben csörgedező varázserőt, vagy elszabadult papírsárkányként kell kóborolnia a világban, távol az apjától, a testvéreitől, a szerelmétől?
A Hat bíborszín darumadár folytatásában Kiata hercegnőjének minden varázserejét és leleményességét be kell vetnie, ha túl akarja élni a rá váró megpróbáltatásokat.



Ha csupán egyetlen könyvet mondhatnék, aminek nagyon vártam idén tavasszal a megjelenését, biztosan ez lenne az. A Hat bíborszín darumadár egyszerűen lenyűgözött, így nagyon-nagyon kíváncsi voltam a folytatásra is. És talán pont ezért az izgalom (és talán elvárások?) miatt ültem napokig ezen a blogbejegyzésen. Nehezen találtam a megfelelő szavakat.


A Sárkány ígérete ott veszi fel a fonalat, ahol a Hat bíborszín darumadár letette.

Shiori és Seryu a sárkányok birodalmába mentek, hogy Shiori átadhassa a sárkány gyöngyét a sárkányok királyának, Seryu nagyapjának. De Shiori nem igazán tervezi, hogy átadja neki, mivel megígérte mostohaanyjának a halálos ágyán, hogy a különleges gyöngyöt csupán a jogos tulajdonos birtokába juttatja el

Azonban a küldetés nehezebb, mint amire számított. Valóban fel kell adnia önmagát a siker érdekében?


Mindig igyekszem nem túl nagy elvárásokat támasztani a folytatásokkal szemben akkor, ha az előző része tetszett, itt azonban nehezen álltam meg, hogy ne tegyek így. A borító és az élfestés első perctől kezdve elvarázsolt, nagyon rég rendeltem elő ilyen sebességgel, ennyire gondolkodás nélkül könyvet. Az pedig igazán boldoggá tett, hogy már húsvét előtt a kezembe foghattam, így bőven volt időm elmerülni ebben a különleges világban.

Azt hiszem, mindig nagy felelősség egy frissen megjelent könyvről elsők között írni, hiszen nagy valószínűséggel több embert is ér el, mint egy olyan poszt, ami már jó néhány megjelent könyvről íródik. A külföldi vélemények közt olvastam olyanokat, akik nem voltak teljesen megelégedve ennek a regénynek a cselekménybeli minőségével, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy egyáltalán nem értettem, miért.


Igen, nekem is jobban tetszett az első kötet.

Leírom, kimondtam, felvállalom: Elizabeth Lim olyan magasra tette a lécet a Hat bíborszín darumadárral, amit teljes egészében ő maga sem volt képes megugrani.

Viszont ettől még ez egy nem rossz folytatás, sőt! Folytatáshoz képest kifejezetten jó! Az olvasó tudja, de minimum nagyon reméli, hogy az utolsó ígéretet sikerül beteljesíteni, de az utat, ahogy odáig eljutunk, nem is gondoltam volna. Kicsit mondjuk sajnálom, hogy hiába sugallja ezt a cím és a borító, nem kapunk annyi sárkányt/sárkánybirodalommal kapcsolatos jelenetet, amennyit szerettem volna. Unatkozni mondjuk éppen ettől függetlenül se unatkozunk, mert kalandba bőven kerül hősnőnk, de én úgy olvastam volna még sokkal többet Seryu-ról és az ő világáról.


Shiori ugyanakkor továbbra is egy igen kedvelhető hősnő, bár talán jobban örültem volna, ha nem akar ennyire megoldani mindent maga. Bár ez a tulajdonsága talán még elfogadható az első részben átélt helyzetek miatt, mondhatni: ha egyszer magára volt utalva, és rájött, hogy ő igenis képes függetlenné válni, és több lenni, mint egy elkényeztetett hercegnő, valóban visszalépés lehetett volna, ha visszatér a korábbi életviteléhez.

Kicsit úgy éreztem, hogy a bátyjaival való kapcsolata háttérbe szorult itt, és a fivérek nem többek kísérőnél, miközben a fiatalabb testvér mindent megold és elsimít. Ez szívfájdalmam, mert ennél sokkal-sokkal több van mind a hat báttyban, ami az előző kötetben jól kijött, itt viszont mintha elfelejtődött volna.

Ahogy Takkan karakterének esetében is: elméletileg ő egy hadúr fia, akkor miért csak a szerelmes vőlegényt láthattuk belőle?! Oké, vannak nagyon aranyos és szívmelengető jelenetei Shiorival, de ő ennél sokkal többrétűbb szereplő volt eddig. 

Bár tagadhatatlan tény: én a sárkányokkal vagyok, kérem vissza Seryut!




 Ha szeretted a Hat bíborszín darumadárt, akkor te is olyan izgalommal vártad ezt a kötetet, mint én! Nyugi, nem fogsz csalódni!  Álomszép kivitelezés, és hiába hatszáz oldal, nem tűnik fel, mert annyira visz magával a cselekmény, hogy nem igazán fog feltűnni.

Úgy érzem, ez a duológia pont olyan befejezést kapott, amilyet megérdemel. Ha szereted a kalandos, romantikus, és különleges fantasy regényeket Shiori hercegnő története is tetszeni fog.

Alig várom, kiderüljön Elizabeth Lim mit talál ki legközelebb. Biztosan el fogom olvasni, ha jön még tőle könyv magyar nyelven.  

Nincsenek megjegyzések:

Üzemeltető: Blogger.