Sárközi Erika Aki ​dzsinnekkel játszik (Hat kártya sorozat 1.)

Talán egymásnak nem vagyunk jók, de együtt halálosak vagyunk.

Kiadó: Skarlát

Kiadás éve: 2026

Oldalszám: 412

Fülszöveg:

Alkut kötnél egy dzsinnel, ha az életed lenne a tét?

Kasia leleményes alkudozó, aki nem riad vissza a varázslattól izzó, koppenhágai éjszakától sem. Különleges kártyapaklijával megbízásokat teljesít: bárkit és bármit képes megtalálni a megfelelő ellenszolgáltatásért cserébe. Hisz a mágiának mindig ára van… Ezt Kasia is fájdalmasan tapasztalja a saját bőrén, amikor a varázsereje szeszélyessé válik, és még a pakliját is ellopják. Ezek nélkül ő is vérző préda egy ragadozókkal teli világban.
Ráadásul egy dzsinn érkezik Koppenhágába, aki Kasiánál is ravaszabb alkudozó, és a lányt keresi. A dzsinn mindig megszerzi, amit akar, ezúttal pedig a kártyákra fáj a foga. Ám azok eltűnése fellobbantja közöttük az amúgy is ellenséges lángokat.
Kasiának biztonság és válaszok kellenek, a dzsinnek pedig a pakli. Többet is kaphatnának egymástól, mint amire vágynak, de ehhez össze kell dolgozniuk egy pattanásig feszült helyzetben.
Sötét alkuk.
Végzetes árulások.
Élet-halál harc a nagyvadak között.
Kasia és a dzsinn találkozásával egy kegyetlen játszma veszi kezdetét, amiben semmilyen ár sem túl nagy – de lehet-e egyáltalán győztese ennek a harcnak?

Ha csupán egyetlen regényt mondhatnék idén, aminek nagyon-nagyon vártam a megjelenését, gondolkodás nélkül rávágnám, hogy ez az! Itt is nagyon szépen köszönöm a Skarlát kiadónak, hogy beválogattak az előolvasói csapatba. Teljesen lenyűgözött ez a regény.

Kasia egész életét három szabály szerint éli: 1) soha ne bízz meg egy dzsinben.

2) Az alku szent, de vigyázz! A szavak trükkösek lehetnek.

3) És soha, de soha ne húzz ujjat velük!

Azonban amikor a lányt meglopják, az egyetlen, akitől valódi segítséget kaphat, az egy dzsin. Kasiának pedig nincs más választása, mint alkut kötni vele. Egy alkut, ami sokkal veszélyesebb helyzetekbe sodorja mindkettőjüket, mint elsőre gondolnák.

Nilla Carpe noctem című regényét nagyon élveztem olvasni tavaly, úgyhogy már volt tapasztalatom, tudtam, hogyha az írónőtől olvasok, akkor az nem fog megállni ott, hogy jaj, csak egy-két fejezet. Épp ezért vártam vele egy kicsit és egy hosszabb vonatútra vittem magammal.

Nem árulok el nagy meglepetést: hat óra alatt majdnem befejeztem a teljes regényt. Az első néhány oldal után berántott a sztori, bár bevallom, kapkodtam a fejemet rendesen, mert én olvasás előtt meg voltam győződve róla, hogy emlékszem rá, ki lesz a love interest. Hát gyerekek nem az lett! Vissza is kellett lapoznom néhány oldalt, hogy most tényleg? Tényleg.
Úgyhogy én ott meg is álltam egy pillanatra, hogy "Na, Hikari azt jól benézted.", majd, még nagyobb lelkesedéssel és izgalommal folytattam az olvasást.

Ha azt gondolod, hogy majd szépen lerakod, és foglalkozol bármi mással.... már most mondom, esélytelen. Mert ahogy Kasia se ért egy csomó mindent, neked se lesznek válaszaid, és ez piszkosul bosszantó, szóval reménykedsz, hogy talán a következő oldalon, vagy a következő fejezetben. És mire észbe kapsz, amúgy eltelt három óra, meg a regény fele. 

Én az ehhez hasonló történetekre mondom, hogy sodró lendületű, és ez most annyira jól esett! Nagyon kellett már, hogy egy történet ennyire kiszakítson a valóságból, a mindennapok mókuskerekéből, meg kicsit azt hiszem az olvasói válságból is. Elvégre rég ajánlottam már nektek ilyen lelkesen és jó szívvel történetet, mint ezt.

Kasia-t borítékom, hogy lesz, aki nem fogja szeretni az elején. Tudom, mert nekem se volt először szimpatikus. De pont emiatt értékeltem sokkalta jobban azt az utat, amit ő bejárt. Sosem volt egy nebántsvirág, és nem az a hősnő, aki várja, hogy megmentsék, (sok ilyen női főszereplőt a könyvekbe!), ő inkább finomodott a kötet során. Képes volt elfogadni a segítséget. Támaszkodni másokra. Kimondani dolgokat. És mindezt úgy, hogy a személyisége alapjai nem változtak, végig talpraesett és erős maradt, én pedig imádtam ezért.

Aztán ott van Ace, akivel pont úgy voltam, mint Kasia: vonzó(tt), de igazából menjen a fenébe. Aztán ahogy haladtunk előre a történetben, úgy derült ki róla is egyre több minden és vált sokkal mélyebbé a karaktere. És egyre jobban kezdett érdekelni, meg ja, tényleg egyre inkább kivívta magának a helyet a bookboyfriend listámon. Végülis alakváltók meg hasonlók mellett elfér egy dzsin is, nemde?

Ugyanakkor ott van Vis, aki ugyan mellékszereplő, de konkrétan az első megszólalásával megvett magának, és nagyon remélem, hogy a folytatásban több szerep jut számára. 

Mirát is nagyon szeretttem, Symontól a hidegrázott, Yna pedig egész biztosan fog még galibát okozni.

Hogy mire számíthatsz, ha ezt a könyvet választod? Hatalmi harcokra egy titkokkal teli mágikus világban, főszereplők közti lassan izzó szenvedélyre, és olyan fordulatokra, amiket olvasva csak kapkodod a fejedet.

Nekem újraolvasós kötetté vált, kár lenne kihagynod ezt a kalandot!

*Hikari