Az olvasás világnapjára: 8 szuper idézet az olvasásról

Sziasztok!
1965. november 17-én az UNESCO szeptember 8-át nevezte ki az olvasás nemzetközi napjává. Céljuk, hogy felhívják az írás-olvasás készségének fontosságára az emberek figyelmét: az írni és olvasni tudás alapvető emberi jog, a tanulás alapköve. 1966 óta minden évben világszerte ünneplik.
Úgy döntöttem, én is "megemlékszem" erről a napról, jöjjön most nyolc idézet, nyolc fantasztikus könyvből.

"Az olvasás menekülést biztosít a való világból. Egy kicsit mindenkinek szüksége van erre, hogy megőrizze a józan eszét." 

Az idézet Kim Holden Bright Side című regényéből van.  Tavaly volt szerencsém olvasni, azóta is akinek csak tudom, ajánlom. Szívfacsaró, mégis gyönyörű könyv az életről, az élni akarásról, a szeretetről, és arról, hogy mindenben képesnek kell meglátni a jót.
A könyvről írt értékelésem ITT éritek el. 

Saját kép

"− A könyvek, Crayne, a könyvek! Mindegy, mennyire különbözik két ember, férfi, nő, földönkívüli vagy kisnyuszi, a könyvek mindig összehoznak mindenkit! Ez a közös pont megmásíthatatlan." 

Az idézet Benina: Mindig és soha című regényéből van. Utazókönyvként sikerült elolvasnom, de nagyon örültem a lehetőségnek. Romantikus, de aki izgalmat keres az olvasmányában, az se nyúl mellé, miközben a titkok átszövik a lapokat, és a fejezeteket. Én már alig várom a folytatást.
A könyvről írt értékelésem ITT éritek el.

" Az olvasás ingyenes szórakozás – különösen, ha a közkönyvtárból vagy az általunk alapított lépcsőházi kiskönyvtárból vesszük ki a könyveket. Számomra a tökéletes délután egy jó könyv társaságában telik, miközben a pokrócomon heverek egy fa árnyékában egy nyári napon. (…) Évtizedek óta ajánlgatják nekünk a biblioterápiát, vagyis a megfelelően megválasztott könyvek gyógymódját az életünkben adódó legkülönfélébb problémákra; a könyvek gyógyító erejébe vetett hit állítólag egészen az ókori Egyiptomig és Görögországig nyúlik vissza, ahol a könyvtárak feliratai tudatták az olvasókkal, hogy olyan helyre lépnek be, amely gyógyulást hoz a lélek számára. …) A regények fejlesztik azon készségünket, hogy regisztráljuk és értelmezzük mások érzelmeit, (…) kutatások azt is bebizonyították, hogy a regényolvasó emberek eredményesebben képesek kielemezni a saját életükben felmerülő problémákat – hiszen olvasmányaikban találkoznak olyan szereplőkkel, akik hasonló gondokkal és problémákkal küzdenek. Szóval az olvasás alapvetően ingyenes terápia!"

Az idézet Meik Wiking: Lykke című regényéből van. Az egyik éke a könyvespolcomnak, már csak a gyönyörű, keményborítós, illusztrált kiadás miatt is. Többször le fogom még venni a polcról, ebben biztos vagyok, mert öröm nézegetni/olvasgatni/elmerülni a gondolatokban.
A könyvről írt értékelésem ITT éritek el.

Saját kép

"Egy lenyűgöző könyv újra olvasása mindig megváltoztatja az olvasó élményeit. Egy lenyűgöző könyv sokadik újraolvasásra is tartogat meglepetést. Mindig ráébreszti az olvasót valami újra, másként láttatja vele a világot, függetlenül attól, hogy hányadszorra olvassa a történetet."

Az idézet Brittainy C. Cherry: Csendfolyó című regényéből van. Bevallom, nekem talán ez a rész tetszett legkevésbé az eddig megjelent kötetek közül, de ennek ellenére tagadhatatlan, hogy ennek is megvan a maga csodálatos stílusa, és szívszorító története.

Saját kép

"A hír, hogy Arany György beteges, de pallérozott fia egyebet sem tesz, csak a könyveket bújja, szájról-szájra terjedt, és amennyi fóliáns nyomtatott füzet csak létezett az ismerősi körökben, odakölcsönözték Jancsinak. A csudagyerek mindnek felszívta a lényegét, majd tisztelettel visszaszolgáltatta." 

Az idézet Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső című regényéből van. Számomra az év egyik legnagyobb felfedezése, illetve élménye volt, és rettentően örülök annak is, hogy a polcomon tudhatok belőle egy példány. Különleges történet, nem mai nyelvezettel, mégis közel áll a szívemhez.
A regényről írt értékelésem ITT éritek el.

Saját kép

"– Szeretsz olvasni, mi? – biccentettem a könyvek felé. 
Még mindig félénken bólintott. 
Szemügyre vettem a kezembe került kötetet. 
– Harry Potter. Hmm… jó választás. Tudod, miért szeretem annyira? 
A szemembe nézve megrázta a fejét, de ezúttal nem fordult el. 
– Azért, mert egy csicskáról szól, akiben senki sem hitt. Egy vicces külsejű fiúról, aki a nagynénjénél meg a nagybátyánál lakott a lépcső alatti gardróbban. De tudod, mi lett vele? Végül elég szuper dolgokat csinált annak ellenére, hogy mi mindent elkövettek ellene. Nincs is jobb annál, mint látni, hogy olyasvalaki győzedelmeskedik, akivel senki sem számolt. Szerinted? 
A kisfiúnak elkerekedett a szeme és bólintott. 
Felálltam, mire ő is követte a példámat. Odaadtam neki a könyveket, amiket összeszedtem, és azt mondtam: 
– Olvass csak, a lányok imádják!"

Az idézet Mia Sheridan: Archer hangja című regényéből van. Ezzel a könyvvel egy utolsó (utáni) esélyt kapott tőlem az írónő ahhoz, hogy megszerettesse magát velem. Nos...nem jött össze. Hiába zártam Archert a szívembe, hiányérzetem volt/van.
A regényről írt értékelésem ITT éritek el.

"– Látom, a kisasszony Jókait olvas. Mondja, nem túl nehéz ez magácskának? 

(…) 
– Nehéz volna? – bámultam rá elkerekedő szemmel, majd fél kézzel néhányszor megemeltem az ölemben heverő kötetet. – Nem, uram, én egész könnyen elbírok vele. 
A fiatalember bambán bámult vissza rám. Először láthatóan fel sem fogta a tényt, hogy épp ki lett gúnyolva. Ám mikor az ablaknál ülő idős hölgy (összesen csak mi hárman voltunk a kupéban) halkan felnevetett, végre leesett neki a papírkoronás. 
– Oh, nem a súlyára gondoltam – mondta a fiatalember, s arcát haragos pír öntötte el." 

Az idézet Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten című regényéből van.  Ez is egy olyan regény, ami kellemes csalódást okozott, annak ellenére, hogy némi előítélettel viseltettem iránta. Igaz, a folytatást még nem olvastam, de tetszett az író által teremtett hangulat, úgyhogy előbb utóbb folytatni fogom a sorozatot, ez tuti.
A regényről írt értékelésem ITT éritek el.

"Mindig is fel tudtam olvadni az olvasásban. A könyvek birodalma szükséges menedék volt a számomra, és boldogan ugrottam fejest a lapok közé."

Az idézet Jennifer L. Armentrout: Obszidián című regényéből van. Már nagyon sokszor olvastam ezt a kötetet, meg úgy az egész sorozatot igazából, talán pont azért, mert Katy ezzel a könyvmoly beállítottságával számomra igazán rokonszenves.
A regényről írt értékelésem ITT éritek el.

Nektek van kedvenc olvasással kapcsolatos idézeteteket?
*Hikari