Hétvégi-kritika: The Danish girl, azaz a Dán lány története


Valós sztorin alapszik, akárcsak  A visszatérő is, viszont ez inkább a transzneműek elfogadására koncentrálódik. Számomra ez a film irtóra sokat jelent, olvastam a könyvet is és ha bár annak töredéke a film, szerintem csodálatosan vissza lett adva minden.
Eddie Redmayne egyébként is nyert már Oscart, én szívem szerint most hozzávágnám a másikat is, hogy "Szép volt, csak így tovább.".
Íme a sok szeretettel megírt kritikám arról a bizonyos Dán lányról.

1926, Koppenhága.
Einar (Eddie Redmayne) és Gerda Wegener(Alicia Vikander) egy gyengéd és szeretetteljes házaspár akik mind a ketten festészettel keresik a pénzt, Einar tájképeket fest, míg Gerda próbál berobbanni az iparba és némi  hírnevet szerezni magának. Nem is meglepő a folytatás, hogy a lány egyik barátnője a méltán híres balett-táncos  Ulla (Amber Heard) egyik képének alanya, aki sajnálatos okokból nem tud részt venni a félkész állapotban levő kép továbbfestésekkor.
Gerda megkéri Einart, hogy álljon neki modellt a férfi persze óckodva ugyan, de belemegy a játékba és,mint azt mindannyian gondoljuk így kezdődik a végeláthatatlan civódás a férfi belső börtönébe zárt énjével Lilivel. 



Szó szerint, Lili Elbe mindig is Einar része volt, csak időközönként tudott segélykiáltást adni a külvilágnak, hogy szabadulni akar.
Eleinte ez egy buta kis hóbortnak tűnhet, mert mind Gerda, mind pedig Ulla teljesen elfogadja a férfit női ruhákba és kifestve, amit lássunk be, szerintem marhára jól áll neki.
Az egyik bemutatón azonban Lili találkozik egy költővel aki romantikusságát nem tagadva simán lekapja a férfit, amit Gerda tágra nyílt szemekkel figyel.
Mindezek után elindul egy szerelmi szál Lili és a srác között, a film pedig arról szól, hogyan is győz Lili önzősége és mennyi mindent képes feladni Gerda azért, mert szereti a férjét, aki valójában sosem volt az övé. 
Végül az önzőség pedig a saját maga csapdájába csalja Lilit, aki kénytelen belehalni a görcsös ragaszkodásába a nővé válás és a vágyálmai elérésének beteljesítése miatt.


Igaz, minden irányból nézve a film szerintem egy csoda, soha nem hittem volna, hogy képes ennyi érzelmet kiváltani belőlem egy ilyen sztori, azonban nem tagadom, hogy ejtettem pár könnyet a film azon részein amikor a lelkemig sajdultak Gerda fájdalmai, és vesztesége a férje "eltűnése" miatt, vagy épp amikor Lili az életéért küzd.
Igaz sztori, csodálatos rendezés hála Tom Hoopernek, és a szereplők csak alátámasztják számomra mindazt, hogy ez a film volt az amit, mind könyvben, mind pedig filmben képes vagyok hosszú távon imádni. Lehet másnak eltérő véleménye, nem fog zavarni. 

Nincsenek megjegyzések:

Üzemeltető: Blogger.