Paisley Hope: Kézben ​a gyeplő (Silver Pines Ranch 1.)

Ne szalaszd el a lehetőséget! Hagyd, hogy az univerzum egyszer átvegye az irányítást!

Kiadó: Next21

Kiadás éve: 2025

Oldalszám: 384

Fülszöveg:

CeCe végre kiszabadult a mérgező párkapcsolatból, ami egész eddigi felnőttkorát beárnyékolta. Visszatér Kentuckyba, a családi ranchra, ahol lovakat tartanak. Fogalma sincs, mit tartogat számára a jövő.

Bátyja legjobb barátjánál, Nashnél kap munkát, aki igazi sztárnak számít a környéken, mert nemrég még a Dallas Stars csapatában jégkorongozott.

Nash nem tudja levenni a szemét CeCeről – CeCet azonban enyhén szólva idegesíti Nash. Lehetséges, hogy a kezdeti ellenszenv dacára röpködni fognak a szikrák kettejük között?

A helyzet a következő: amióta Elsie Silvert megismertem, azóta felkapom a fejem a 'cowboy románc' és a 'kisvárosi' szavakra, szóval Pasisley Hope-ot is felírtam a kilométerhosszú várólistámra. Nagyon köszönöm a Next21 kiadónak, hogy kaphattam egy recenziós példányt a kötetből!

Élveztem a kikapcsolódást, amit a kötet nyújtott.

Azt mondják, az otthon az a hely, ahová visszatérhetsz, történjen bármi. Szakítás után Cece hazamegy, hogy összeszedje magát, és képes legyen a továbblépésre.

Arra viszont nem számít. hogy a családi farmon találja Nasht, gyerekkori barátját is. Az elmúlt években mind a ketten felnőttek, a viszontlátás mégsem felhőtlen boldogság. A kezdeti csípős ellenszenvet mégis felváltja a vonzalom, és egyikük sem tudja, mi lesz, ha engednek neki.

Bevallom őszintén, éppen csak belelestem olvasói véleményekbe, aztán végül azt is elengedtem. Úgy voltam vele, hogy oké, nyitott vagyok, lepjen meg!

Oké, gonosz leszek, de akkor is kimondom: attól, hogy Nash a könyv felében cowboykalapban van, ez nem lesz cowboy románc. Hidd el Paisley Hope, tudom én, hogy mostanában ettől/ezzel eladható (elvégre nálam is ez volt az egyik ok, amiért szemet vetettem rá), de attól a könyv még nem. Sportrománc címkét hamarabb tennék rá, elvégre az egyik főszereplőnk visszavonult jéghoki-játékos, és a cselekménynek is nagyrészt a város jégkorong csarnokához van köze. Kifejezetten élveztem egyébként, hogy Cece és Nash a munkakapcsolat miatt kerülnek közelebb egymáshoz, tök jól voltak megírva a szervezős jelenetek, az egész fesztivál ötlete zseniális! Erről mondjuk pont olvastam volna még részletesebben, kár érte.

És akkor ott a könyv másik része: az erotikus tartalom.Igen, lehet mondani, hogy elvitte a cselekményről a fókuszt. Tényleg,aláírom. Ugyanakkor amikor maga az írónő is jelzi ezt, sőt, még a könyv hátulján is ott van pirosan a +18, akkor ki vagyok én, hogy ezt hibának rójam fel? Egyébként ha az elmúlt időszakban kezembe került, erotikus jelenetet is tartalmazó regényeket nézem, itt csak egyszer-kétszer néztem felvont szemöldökkel, hogy ezt nem ártott volna újragondolni.  

Női főszereplőnek itt van nekünk Cece, aki ugye mint mondottam, szívfájdalmat gyógyítani tér haza. Igazából totálisan szívesen el tudnám őt képzelni barátnőmnek, ha létezne: amikor szükség volt rá, akkor igenis kimondta, hogy saját magam számára én vagyok a legfontosabb (atyaég, hogy ez milyen fontos mondat!), de egyébként meg elképesztően támogató, a családja és a barátai is bármikor fordulhatnak hozzá.
És akkor ott van Nash. A exhokijátékos-részmunkaidőscowboy-bártulajdonos Nash, aki bár csak ne becézgetett volna... Igazából ezek közül a szerepek közül egy is bőven elég lett volna, de hát na, ha lúd, legyen kövér. Egyébként ebből a játékost, és a bártulajdonost szerettem leginkább, a cowboy énéből elég keveset kaptunk. Viszont van egy trauma, amit évek óta cipel magával, és tudjátok, a történet ez a pontja az, amit elképesztően sajnálok, hogy kicsit jobban nem lett kidolgozva. Mert egy jól ábrázolt traumafeldolgozás kiemelte volna ezt a könyvet a többi, lightos romantikus-chick lit közül, legalább is számomra mindenképp.

Egyébként a mellékszereplőket kedveltem, Cece tesói zseniálisak (ide nekem Wade és Cole könyvét is!), a barátnőivel együtt.  Goodreadsen ránéztem, (eddig) 5 része van a sorozatnak, szóval van egy olyan megérzésem, hogy még mindenkiből kapunk legalább egy kötetnyit.

Olyan regényt keresel, amihez tökéletesen passzol egy pohár rozé, és ki lehet vele ülni a kertbe néhány órára? Na, akkor csomagolj és irány a Silver Pines Ranch. 

Ennek a könyvnek a gerincét a kisvárosi hangulat adta annak minden szerethető jellemzőjével: kedves közösség, kedvelhető mellékszereplők, és egy olyan románc, aminek hiába tudod, mi lesz a vége, mégis élvezed.
Nem akarja megváltani a világot, csak szórakoztat, de azt nagyon jól csinálja.

*Hikari