Jus Accardo: Mérgezés (Denazen 2.)

"Bontsunk le minden falat és feledkezzünk el mindenről! Számomra ő volt minden. A kezdet és a vég."

Kiadó: Könymolyképző
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 396
Fülszöveg:
Mikor a Sumrun éjszakáján egy Hatos megmenti Kale életét, figyelmezteti, hogy ennek következményei lesznek. Egy csere. Valamit adniuk kell a fiú visszanyert életéért cserébe. De Dez nem is sejtette, hogy épp azt az egy dolgot veszíti majd el, amiért bármit megadna… És nem elég, hogy Dez elveszíti Kale érintése elleni immunitását, az a Hatos, aki segít megtanítani Kale-nek, hogyan tudja irányítani a képességét, az első pillanattól kezdve odavan a srácért. Jöhet még ennél is rosszabb? Igen, Jade meg tudja érinteni Kale-t. De most a csábító Dez legkisebb problémája.



Az első kötet után szinte azonnal belekezdtem a folytatásba,  bár kissé féltem tőle, mert azt hallottam hogy kevésbé jó, mint az elődje.
Igazuk volt meg nem is.

Dez megmenekül a beteges apja elől, sőt Kale is életben marad. Csakhogy az öröm nem tart sokáig. A sors úgy dönt elveszi Deztől az érintés kiváltságát és megadja inkább valaki másnak.
Ráadasul egy különös ikerpár is feltűnik a környéken.
Vajon ez mindennek a végét jelenti? Vagy van megoldás?

Nem igazán tudtam, mit akarok a történettől. Oké, az első kötetben sok kérdés nyitva maradt de:
A) azért mégiscsak tartottam attól, hogy nem éri el az elődje szintjét
B) kaptunk ugyan válaszokat, de semmi megnyugtatót. Sőt...
Izgalmas a cselekmény, bár számomra kevésbé pörgött, több feszültséget el tudtam volna viselni, kevesebb nyavajgással. Egyébként meg: a támadás onnan érkezik, ahonnan nem is sejtjük. De a segítség is.

Szóval a cselekmény számomra néhol jobban pöröghetett volna, ám most a szereplőktől se voltam elragadtatva.
Dez, akinél reménykedtem, hogy végre egy igazi tökös csaj...nos ő megőrjített a folytonos bizonytalanságával meg hallgatásával.
A helyzetet mentette valamennyire Kale, aki egyre jobban megérti a dolgok működését, de a gyermekisége azért ott volt, és ez igazán tetszett.

Hogy mi a helyzet az új szereplőkkel? Érdekesek voltak. Nem utáltam ugyan zsigerből se Sue-t, se Jade-t de a szimpátiám se igazán nyerték el.
Gingernél ugyanez. Bírtam az öreglányt az előző kötetben, ám ez a mostani kötetben alábbhagyott. Alex egyelőre semleges számomra, de gyanítom, hogy ez változni fog.

Jobb lett, mint vártam, de gyengébb, mint szerettem volna. Annak ellenére, hogy nem tetszett ezúttal minden benne, és örültem volna több DezxKale jelenetnek, a szokott izgalom megvolt a regényben, hiszen azért olvastatta magát.
Nem volt rossz döntés, hogy elolvastam, remélem hamarosan jön a folytatás. Már csak Kale miatt is...
.
.