Gyerekszáj a könyvekben

Már jó néhány éve május utolsó vasárnapja a gyerekeké. Ilyenkor külön programok vannak főleg a kicsiknek, a nagyobbak pedig apróságokat kapnak.

Nem is csoda, hiszen egy gyermek bearanyozza a sivár hétköznapokat.
Kivel nem esett az meg, hogy csemetéje/keresztgyereke/unokatesója stb. még kicsi volt, és olyat mondott, amin a felnőttek jót mosolyogtak?
Így gyereknap alkalmából összeszedtem néhány ilyen „gyerekszájat”, a könyv szerzőjével és címével együtt

"Ugye önöknek is ismerős a kérdés: miért? Ez biztos valami gyerekbetegség lehet. Merthogy hiába válaszolsz neki, minden egyes válaszod után újra felteszi a kérdést: miért? Csak egy példa: Blöki éppen széttárt lábakkal nyalogatta legnemesebb testrészét, erre Lucy:
− Apuci, mit csinál Blöki?
− Nyalogatja magát!
− Miért?
− Ő így tisztálkodik!
− Miért?
− Nem is tudom, talán tetszeni akar a kutyalányoknak!
− Miért?
− Gondolom, udvarolni akar nekik, hogy aztán legyenek kiskutyáik! – Lucy összeráncolta apró homlokát és úgy tűnt valamin elgondolkodott.
− Te is udvarolsz a maminak? – itt már kezdtem érezni, hogy ez a beszélgetés rossz irányt vett, de nem tehettem meg, hogy nem válaszolok.
− Igen!
− Miért?
− Mert tetszik nekem! – na, ez volt az, amit talán mégsem kellett volna mondanom neki. Még jobban összeráncolta a homlokát és komoly tekintettel nézett a szemembe.
− De apuci, még sosem láttam, hogy úgy csinálnál, mint Blöki!" (Mimi Taylor: Fekete bárány)

"– Ki lesz a feleséged, ha nagy leszel?
Ezt a nőt nyílván egy szemernyit sem érdekli, hogy már rég lőttek a Pulitzer-díjnak e miatt az interjú miatt.
Gavin feltérdelt a padon, amin ült, és egy csattanós, nyálas puszit nyomott az arcomra.
– Anyát akarom elvenni. Majd csókolózunk és megházasodunk és elviszem randira és mi leszünk egymás legjobb barátai és sokat telefonálunk egymással.
Ne, ne, ne, ne! Csak… ne.
– Telefonáltok? Úgy érted, sokszor felhívod anyukádat, ha idősebb leszel? – kérdezte Lisa.
Ne! Az isten szerelmére, ne beszélj!
– Nem, hanem úgy telefonálunk, ahogy apu és anyu szoktak, amikor bemennek a hálószobájukba, és bezárják az ajtót, és kiabálnak, és furcsa hangokat adnak ki – felelte Gavin." (Tara Sivec: Csábítások és csemegék)

"- Te pedig biztos Mia hercegnő vagy. Már sokat hallottam ám rólad.
Mia csücsörít, és egy egészen picit kijjebb hajol rejtekhelyéről.
– Tényleg?
Trent bólint.
– Nos, hallottam egy bizonyos Mia hercegnőről, aki szereti a jégkrémet. Az csakis te lehetsz, ugye?
Mia lassan bólint, majd odasúgja az anyjának:
– Hallottad ezt, anyu? Az emberek tudják, hogy hercegnő vagyok!
Mindenki elneveti magát." (K. A. Tucker: Tíz apró lélegzet)

"– Jase már feleségül fog venni?
Újra köhögés tör rám.
– Ööö. Nem. Nem, George. Még csak tizenhét éves vagyok. – Mintha ez lenne az egyetlen oka, hogy nem járunk jegyben.
– Én ennyi vagyok – mutat fel George négy enyhén koszos ujjat. – De Jase tizenhét és fél éves. Hozzámehetnél. Akkor élhetnél vele itt nálunk. És lehetne nagy családod.
Jase visszatér a szobába, persze pont ennek a javaslatnak a kellős közepén.
– George. Tűnés! Megy a Discovery Channel.
George kihátrál a szobából, de még előtte így szól:
– Az ágya nagyon kényelmes. És ő soha nem pisil bele." (Huntley Fitzpatrick: Életem a szomszédban)

"– Ha nem bírod a szüleidet, jusson eszedbe, ők még az előző évezredben születtek.Türelmesnek kell lenni az ilyen régészeti leletekkel." (On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?)

"-Mi ez?- kérdezte.
-Kakaó. – Dylan pár lépést tett a markoló felé, kehelyként tartva maga előtt a poharat. – Egy nagyon pinduri koszt csináltam- dörmögte az orra alatt.- De felnyaltam ami kifröccsent. Most már tiszta a pult." (Juliette Fay: Karjaidban)

"– És most mivé varázsolsz?
– Egérré!
Lekuporodottam a vízben, és vékony, elhaló hangon sipítoztam.
– Jaj, ne, elefánt úr, maga hatalmas! Kérem, ne taposson össze!
Rowan nevetése a vízcsobogást is elnyomta. Megint varázsolt.
– És most mi vagyok?
– Gyűrűsfarkú maki!
– Apu komolyan gyűrűsfarkú maki lett?
– Nem – felelte Rowan pillanatnyi szünet után. – Apu barát.
– Akkor jó, Rowan! – Lehajoltam, és megöleltem. – Annyira szeretlek!
Rowan a vállamra hajtotta a fejét. Lágyan, alig hallhatóan suttogta:
– Szeretlek, apu!" (Rupert Isaacson: Lóhaton)

***

Tuti, hogy még rengeteg olyan könyv van, ahol található "gyerekszáj", szóval ha van kedvetek nyugodtan írjátok meg kommentben az idézetet, könyvcímmel és szerzővel együtt :)
Boldog gyereknapot!