Kultursarok: Margaret Island nyitotta meg a Vidor fesztivált

Koncert zárás. Sokan voltunk :D

Sziasztok!
Már-már hagyomány, hogy Nyíregyházán augusztus vége illetve szeptember legeleje a Vidor fesztiválról szól.
Élőszobrok, programok, koncertek kilenc napon keresztül.
Idén két koncerten leszek mindenképp.
Az egyik épp  tegnap volt.
Margaret Island.



Kalandos volt már azelőtt, hogy egyáltalán elkezdődött volna. Úgy volt, hogy az egyik barátom átjön Debrecenből, mert szereti a bandát.
Na, ez magánjellegű okok miatt nem jött össze, én meg vakartam a fejem, hogy akkor most mi legyen? Egyedül koncertre, ráadásul nyitónapon, nem volt kedvem menni.
AniTiger - a tudtán kívül - meghozta helyettem a döntést, ugyanis Nyíregyházára utazott egy délutánra.

A selfie se maradhatott el :)

Szóval lebeszéltem egy találkozót, ha már Könyvfeszten nem jött össze. Mindig jó érzés egy molyhoz végre arcot és hangot párosítani, Ani pedig nagyon aranyos, és jó fej. Ígérem, legközelebb kutyázhatsz is.


Sajnos dolga volt, így elköszöntünk, èn meg beálltam a Nagyszínpadhoz a kordon elé.
Jól tettem, kezdés előtt fél órával már kezdtek gyűlni az emberek, tíz percet hét előtt pedig már lehetetlen volt kimenni. Mondjuk bejönni is.
Kis késéssel, de elkezdődött a koncert.

Az rögtön feltűnt, hogy Viki elképesztő. Annyi energia van ebben a nőben, hogy az egyszerűen elképesztő. Folyamatosan ugrált, tombolt, járkált, látszott rajta, hogy érti és főleg élvezi amit csinál. Az ember nem tudta nem szuper jól érezni magát, a közönséget is ügyesen bevonta, nem kellett sokat várni hogy a legtöbben teli torokból énekeljünk.

Az Eső cimű számot játszották, amikor Viki lejött a színpadról és volt akkora mázlim, hogy a refrén első sorát én énekelhettem a mikrofonba.
Tulajdonképpen ez totál zavarba ejtő de ott annyira vitt a hangulat és a zene, hogy teli tüdőből énekeltem: "Ha esik test a testbe feledkezve..."

Az egy órás koncerten kétszer tapsoltuk vissza a zenekart, de nagyon megérte.
Amennyire bizonytalankodtam elmenjek-e olyan jó volt.

A teljesség igénye nélkül néhány szám, ami elhangzott a koncerten ugyan csináltam videot, de borzalmas a minősége-

Koncert után pedig elérhető volt a banda, aki akart, azoknak aláírtak körülbelül bármit és fotózkodtak is. Bár az a csődület...lehet összetörtem néhány lábujjat, meg vesén  böktem pár embert, hogy odaférjek, de a cél szentesíti az eszközt. Ugye?
Mind autogramot mind közös képet szereztem, mutatom.

A Margaret Island sikerességének mércéje lehet, amikor már elkezdődött a következő koncert ők még mindig aláírtak, és a saját előadásuk után majdnem egy órával láttam, hogy azért már ők is elvonultak.

Az biztos, hogy ez az este találkozásokkal és emlékekkel volt tele.
Jó Vidor nyitás, és nyárbúcsúztatás egyben.



Tavaly Szabó Balázs koncerten voltam, arról ITT olvashattok.