2017 csodás volt, de ideje lezárni
Sziasztok!
Nekem kicsit – na jó, inkább nagyon – durva az, hogy kevesebb, mint tizenkét óra vége az óévnek.
Nem voltak terveim erre az évre, és talán épp emiatt érzem úgy, hogy csodálatos és fantasztikus tizenkét hónap van a hátam mögött. Olyan emlékekkel gazdagodtam idén, amiket nem hiszem, hogy valaha el fogok felejteni.
Csapjunk bele, ideje lezárni 2017-es évet.
Ha a blogot, és a könyvmoly énemet veszem számba, akkor először is egy kis statisztika:
Egy kis statisztika:
Elolvasott könyveim száma 2017-ben: 117 db könyv
Elolvasott oldalaim száma 2017-ben: 36452 oldal
Magyar szerző által írt regény száma: 44 darab
Az évben olvasott leghosszabb könyv: 544 oldal
Az évben olvasott legrövidebb könyv: 52 oldal
Legolvasottabb bejegyzés a blogon: Tabu: „másként”az élet, a mindennapok I. (2261 megtekintés)
És akkor egy amolyan book tag szerű összesítés az olvasmányaimat illetően. Próbáltam minden ponthoz különböző könyveket írni, de lettek átfedések.
Próbáltam, de nem tudtam leszűkíteni egy könyvre a listát. Így inkább 3+1 könyvet szedtem össze, amik 5* kedvencek lettek.
- Róbert Katalin: Szelídíts meg!
Mondhatnám, hogy azért, mert előolvasója voltam a kötetnek, de ez nem lenne teljesen igaz. Valószínűleg ilyen „előny” nélkül, is ennyire szerettem volna. Fiatalos, szerethető és nagyon olvasmányos regény lett, amit többször elő fogok még venni.
- Brittainy C. Cherry: Lebegés
Egy későbbi pontban kifejtem részletesen a „miért szerettem” részét a dolognak, most csak annyit mondok: kiérdemelte, hogy ide kerüljön, és akinek lehet, azóta is ajánlom, akinek csak úgy érzem, a zsánerébe vág.
– Katja Millay: The Sea of Tranquility – Nyugalom tengere
Azt hiszem, ez nem csak az évem, de az életem egyik legjobb RP könyve lett. Nagyon bánom, hogy csak ebben az évben kerítettem sort rá, de megérte minden olvasással töltött perc.
– Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
Az a bizonyos +1 könyv, ugyanis ez nem regény, hanem mesekönyv, de határozottan az egyik nagy kedvencem lett. Kívül-belül igényes, és gyönyörű regény, öröm volt olvasni.
Kevés folytatást olvastam az évben, így a választás se volt annyira nehéz Brittainy C. Cherry: Tűzeső (igen, újabb BCC) című könyve ugyan nekem kicsit gyengébb volt, mint a sorozat nyitókötete, de tagadhatatlanul volt benne valami, ami miatt nagyon szerettem.
Sajnos ide egy magyar regényt mondok, méghozzá Gombos Tünde: Szerelemtánc című könyvét. A környezetemben szerették, szívesen olvasták, nekem viszont egyáltalán nem tetszett, nehezen haladtam az olvasással.
Vivien Holloway: Végtelen horizont könyvét olvasva igazán meg voltam lepődve. Én – azt hittem – nem szeretem a steampunk könyveket. Na, ehhez képes Becky története annyira magába szippantott, hogy semmi kedvem nem volt letenni a könyvet, csak miután befejeztem.
(Hol a 3. rész Pandi?) Még
mindig megválogatom, bele merjek-e vágni ilyen műfajú könyvbe, de már nem
kerülöm.
Brittainy C. Cherry: Lebegés Az egyike volt az évkezdő olvasmányaimnak, és úgy bőgtem rajta, mint egy öt éves. Ashley-vel TEO-ban olvastuk, és azt hiszem, kijelenthetem, hogy mindkettőnknek ez lett az idei év (egyik) legsírósabb könyve.
Kim Holden: Bright Side-ja a másik, amihez nekem nagyon kellett a százas zsepi, pedig nem számítottam rá; de az írónő attól még kitépte és jól megtaposta a szívemet. Újraolvasás kategóriás lett, de tuti, hogy nem évente.
J. K. Smith: Szerelem hirdetésre című regénye biztosan ilyen. Nem túl hosszú, de nem hiszem, hogy könyvön annyit nevettem az évben, mint ezen. Fenomenális humor és stílus, remélem olvashatok még az írónőtől
Kevés filmet, és még kevesebb adaptációt láttam az évben, szóval könnyű a választás: Stephen King: Setét torony adaptációja. Mikor vége lett, elgondolkodtam, őrült vagyok-e, ha újra akarom nézni mondjuk egy hét múlva
Mindkettő esetében nagyon tetszett a történet is, de a borítóik is olyan csodaszépek, hogy sokáig csak nézegettem és simogattam őket. Nagyon örülök, hogy mindkettő polclakó.
Köszönöm mindazoknak, akik eljutottak idáig, és végigolvasták.
Minden Olvasómnak kívánok boldog új napokat, vágyakat, utakat, álmokat. Jó könyveket és még jobb barátokat.
Boldog új évet!
Nekem kicsit – na jó, inkább nagyon – durva az, hogy kevesebb, mint tizenkét óra vége az óévnek.
Nem voltak terveim erre az évre, és talán épp emiatt érzem úgy, hogy csodálatos és fantasztikus tizenkét hónap van a hátam mögött. Olyan emlékekkel gazdagodtam idén, amiket nem hiszem, hogy valaha el fogok felejteni.
Csapjunk bele, ideje lezárni 2017-es évet.
A
magánéletemben rengeteg minden történt, változott.
Igyekszem időrendben visszaemlékezni, de lehet, hogy még így is kicsit össze-vissza lesz.
Igyekszem időrendben visszaemlékezni, de lehet, hogy még így is kicsit össze-vissza lesz.
Januárban elkezdtem publikálni a Hetedhéthatár magazinban. Ez egy 20 éves
múlttal rendelkező magazin, ami nagyon sokáig papír formában jelent meg, az
utóbbi időben azonban, már csak online elérhető. Vasárnaponként publikálok, verseket,
novellákat, az utóbbi néhány hétben pedig úgy döntöttem, lehozom ott is az
interjúkat.
Megköszönöm, ha ott is olvastok majd, illetve követitek az újság életét.
Megköszönöm, ha ott is olvastok majd, illetve követitek az újság életét.
Részt vettem
idén életem első Könyvfesztiválján és Könyvhetén is. Mindkettő hatalmas élmény
volt, az utazgatás, és a nagy tömeg ellenére is.
Jó, hogy van kettő olyan esemény is kis hazánkban, ami ennyire össze tudja hozni a könyvmolyokat. Még annak ellenére is, hogy ez (is) egy olyan esemény, ami főváros központú. De elnézem, mert legalább van valami.
És legalább ilyenkor tudok találkozni olyan könyvmolyokkal, akikkel mondjuk jóban vagyok ugyan, de az ország másik felén laknak; és ez igaz az írókra is.
Jó, hogy van kettő olyan esemény is kis hazánkban, ami ennyire össze tudja hozni a könyvmolyokat. Még annak ellenére is, hogy ez (is) egy olyan esemény, ami főváros központú. De elnézem, mert legalább van valami.
És legalább ilyenkor tudok találkozni olyan könyvmolyokkal, akikkel mondjuk jóban vagyok ugyan, de az ország másik felén laknak; és ez igaz az írókra is.
A sport
terén is összekaptam magam 2017-ben. Két év kihagyás után újra elkezdtem
lovagolni, valamint nyáron lett egy handbike-om is, amivel rendszeresen
letekerek rövidebb-hosszabb távokat. Már túl vagyok életem első versenyén is,
ami csupán 5 kilométer volt, de eszemben sincs itt megállni.
Ha a blogot, és a könyvmoly énemet veszem számba, akkor először is egy kis statisztika:
Egy kis statisztika:
Elolvasott könyveim száma 2017-ben: 117 db könyv
Elolvasott oldalaim száma 2017-ben: 36452 oldal
Magyar szerző által írt regény száma: 44 darab
Az évben olvasott leghosszabb könyv: 544 oldal
Az évben olvasott legrövidebb könyv: 52 oldal
Legolvasottabb bejegyzés a blogon: Tabu: „másként”az élet, a mindennapok I. (2261 megtekintés)
És akkor egy amolyan book tag szerű összesítés az olvasmányaimat illetően. Próbáltam minden ponthoz különböző könyveket írni, de lettek átfedések.
1. Legjobb könyv amit 2017-ban olvastál
Próbáltam, de nem tudtam leszűkíteni egy könyvre a listát. Így inkább 3+1 könyvet szedtem össze, amik 5* kedvencek lettek.
- Róbert Katalin: Szelídíts meg!
Mondhatnám, hogy azért, mert előolvasója voltam a kötetnek, de ez nem lenne teljesen igaz. Valószínűleg ilyen „előny” nélkül, is ennyire szerettem volna. Fiatalos, szerethető és nagyon olvasmányos regény lett, amit többször elő fogok még venni.
- Brittainy C. Cherry: Lebegés
Egy későbbi pontban kifejtem részletesen a „miért szerettem” részét a dolognak, most csak annyit mondok: kiérdemelte, hogy ide kerüljön, és akinek lehet, azóta is ajánlom, akinek csak úgy érzem, a zsánerébe vág.
– Katja Millay: The Sea of Tranquility – Nyugalom tengere
Azt hiszem, ez nem csak az évem, de az életem egyik legjobb RP könyve lett. Nagyon bánom, hogy csak ebben az évben kerítettem sort rá, de megérte minden olvasással töltött perc.
– Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
Az a bizonyos +1 könyv, ugyanis ez nem regény, hanem mesekönyv, de határozottan az egyik nagy kedvencem lett. Kívül-belül igényes, és gyönyörű regény, öröm volt olvasni.
2.Legjobb folytatás, amit 2016-ban olvastál:
Kevés folytatást olvastam az évben, így a választás se volt annyira nehéz Brittainy C. Cherry: Tűzeső (igen, újabb BCC) című könyve ugyan nekem kicsit gyengébb volt, mint a sorozat nyitókötete, de tagadhatatlanul volt benne valami, ami miatt nagyon szerettem.
3.Legnagyobb csalódás:
Sajnos ide egy magyar regényt mondok, méghozzá Gombos Tünde: Szerelemtánc című könyvét. A környezetemben szerették, szívesen olvasták, nekem viszont egyáltalán nem tetszett, nehezen haladtam az olvasással.
4.Legnagyobb meglepetés:
Vivien Holloway: Végtelen horizont könyvét olvasva igazán meg voltam lepődve. Én – azt hittem – nem szeretem a steampunk könyveket. Na, ehhez képes Becky története annyira magába szippantott, hogy semmi kedvem nem volt letenni a könyvet, csak miután befejeztem.
5.Kedvenc új szerződ, debütáló esetleg számodra eddig nem ismert:
Két magyar írónőt mondanék itt, mert hiába próbáltam, nem tudtam választani. Az egyik Szaszkó Gabriella, akinek nemrégen jelent meg a második regénye Beszélj hozzám! címmel, a másik írónő pedig Pusztai Andrea, aki a Bicánc trilógiájával teljesen lerombolta a történelmi regények iránt érzett ellenállásomat.
6.Legújabb kedvenc karakter:
Vannak egy páran ismét: Kagan, Bizánc trilógia főhőse, Becky Dwyer, a Végtelen horizont tökös hősnője, Tristan, a Lebegés összetört szívű szakállas urasága, Ridge Lawson az Egy nap talán gitárosa de Katsa a Garabonc című könyv amazona is illik a listára. Amit még tudnék bővíteni, csak nem akarok.7.Egy könyv, amin sírtál:
Brittainy C. Cherry: Lebegés Az egyike volt az évkezdő olvasmányaimnak, és úgy bőgtem rajta, mint egy öt éves. Ashley-vel TEO-ban olvastuk, és azt hiszem, kijelenthetem, hogy mindkettőnknek ez lett az idei év (egyik) legsírósabb könyve.
Kim Holden: Bright Side-ja a másik, amihez nekem nagyon kellett a százas zsepi, pedig nem számítottam rá; de az írónő attól még kitépte és jól megtaposta a szívemet. Újraolvasás kategóriás lett, de tuti, hogy nem évente.
8.Egy könyv, ami boldoggá tett:
J. K. Smith: Szerelem hirdetésre című regénye biztosan ilyen. Nem túl hosszú, de nem hiszem, hogy könyvön annyit nevettem az évben, mint ezen. Fenomenális humor és stílus, remélem olvashatok még az írónőtől
9.Kedvenc filmadaptáció, amit idén is láttál
Kevés filmet, és még kevesebb adaptációt láttam az évben, szóval könnyű a választás: Stephen King: Setét torony adaptációja. Mikor vége lett, elgondolkodtam, őrült vagyok-e, ha újra akarom nézni mondjuk egy hét múlva
10.A legszebb könyv (borító alapján), amit idén vásároltál:
Francesca Zappia: Csak kitálaltalak és Matt Haig: A fiú, akit karácsonynak hívnak.Mindkettő esetében nagyon tetszett a történet is, de a borítóik is olyan csodaszépek, hogy sokáig csak nézegettem és simogattam őket. Nagyon örülök, hogy mindkettő polclakó.
11.Melyik könyvet szeretnéd elolvasni még a 2017-os év végéig?
Sarah Raasch: Hó mint hamu című könyvét tervezem befejezni, de nem hiszem, hogy meglesz. Szerintem az óévben eljutok a feléig, vagy kicsit tovább, a maradékot meg befejezem jövőre.12.Új megjelenés, amiit még nem olvastál, de jó volna:
Elég sok ilyen van, de elsőre az Érints meg antológia jut eszemben. Nagyon vártam, hogy végre a kezemben lehessen, aztán mégse vetettem rá magam, amint megszereztem. De az fix, hogy 2018-at ezzel a kötettel fogom kezdeni.13.Legjobban várt új könyv megjelenése a 2018-es évre:
Még nem néztem utána, melyik kiadónál várható, szóval ezt most passzolomKöszönöm mindazoknak, akik eljutottak idáig, és végigolvasták.
Minden Olvasómnak kívánok boldog új napokat, vágyakat, utakat, álmokat. Jó könyveket és még jobb barátokat.
Boldog új évet!
1 megjegyzés:
B.Ú.É.K.! :*
Megjegyzés küldése