Veda Sylver: Törékeny Boldogság

Cím: Törékeny Boldogság ; Írta: Veda Sylver ; Kiadó: Gyémántfelhő kiadó;  Megjelent: 2017. ;  Oldalszám : 322 oldal ; Fülszöveg: (IDE kattintva érthető el) ; Meddig olvastam?: 2017. november 13., 16:02 → 2017. december 9., 14:51

Mennyire nehéz az út odáig, amíg valaki tényleg kijelentheti, hogy „Ő bizony, boldog.” ?
Sőt, mennyire ingatag tud lenni a talaj a lábunk alatt, míg végigjárjuk az oda vezető, csapdákkal teli utat?
Törékeny boldogság.
Törékeny lehet egy élet, egy személy, sőt akár egy érzelem is.- Remek címválasztás!

Rebecca számos dolgon esik át, mígnem arra adja a fejét, hogy tiszta lappal szeretne indul, s egy nagy törléssel, mindent maga mögött hagy. Egykor talán rengeteg dolog hagyta őt a semmibe veszni, ám ő felülkerekedett ezen, s így döntött. Becca elég fiatal lány, sok-sok olyan döntéssel a háta mögött, amely a jelenére is kihat. Már éppen stabilizálódna alatt a talaj, amikor megérkezik az életébe Matt Daniells, a jóképű orvos, aki teljesen ledönti a kamasz lányt a lábáról. Tudjátok milyen ez; lehengerlő stílus, még gazdag is, aztán ott van az-az apró tény, hogy teljességgel Becca ellentéte.
Ő maga a nyugalom, kiegyensúlyozottan éli a mindennapokat. Amíg tényleg értelmében bele nem fut a lányba. Becca persze, mint minden sérelmet átélt személy falakat emel maga köré, amiket Matt próbál megugrani, csakhogy több sebből is vérzik ez a cselekedet. Matt jóval idősebb Beccánál, a lány meg még túl fiatal, bár érett ahhoz, hogy merjen nyitni a srác felé.
Itt kezdődik aztán a végeláthatatlan kapcsolat, néhol vitákkal, néhol abszolút csavarokkal.

Sőt, mi több talán olyan témákat boncolgat és hordoz magában a regény, amiről érdemes beszélni, mert nem elhanyagolandó téma.

Hű. Egy ideje már elolvastam a regényt, csak mind mindennel, ezzel is eléggé csúszásba estem.
(Köszönöm a türelmedet még egyszer, Véda!)
Szóval, adott nekünk egy viselkedésre „tinédzser”, aki a saját élményei alapján éli az életét. Akit befolyásol az, hogy mennyi sérelmet szerezett a múltban. S, akit számos dolog ostromol és tart fogva nap, mint nap. Erre még rájön az, hogy mentális problémákkal is fel lett ruházva. Jogosan kérdezheti az olvasó, hogy „Mi jöhet még?”. Az írónő nem hagy minket unatkozni!
Elénk dobja a gazdag, nyugis Mattet, akit (nem csak a neve ellenére) ,de a személyisége miatt is elég hamar megkedvel az olvasó.
Matt tipikusan az a karakter, aki pontosan kell Becca zajos életébe, hogy aztán valamit enyhítsen minden felszakadt, vérző sebén.

Meglepően emberiek a karakterek, ami jó, mert így tökéletesen át lehet érezni azt, amin keresztül mennek. Becca a saját feje után megy, nem hallgat senkire, ez pedig néhol erősen megváltoztatja azt a szálat, amit az olvasó már dédelget a fejében. Korábban már írtam, hogy a mű eléggé csavaros, amely elősegíti, hogy a lapok egymásután fogyjanak, rekordsebességgel. A regény önmagában remek, vannak hiányosságai, ennek ellenére nem annyira kiszámítható klisé.

Nagyon tetszett, hogy két szemszögön át is láthatjuk a történést, s pozitívum, hogy nem laposodott el a történet, hanem mindvégig fogva tartja az olvasó figyelmét.
Néhol nekem már sok volt a szerelmes buborgás, de ez betudható annak, hogy nem bírom annyira olvasni a rózsaszín dolgokat. Kettejük szála tényleg mindent felperzsel,igazi jóban-rosszban kapcsolat. S, ez leginkább Matt miatt alakul így. Ő az, aki harcol, s nem adja fel. Változik, mégha néha fogcsikorgatva is.
Persze, Beccának is rengeteg dolgot kell átértékelnie magában, sőt hatalmas "élményeken" kell átessen, (értem itt: önismeret, halál, elengedés, fájdalom, sérelem, új események) hogy olyan csodás véget kapjon ponttal a végén a történet, mint amilyet.
A jellemfejlődés elég erős a könyvben, főleg Becca oldaláról.
Amellékszereplőket sem szabad elfelejteni természetesen, eléggé jelen vannak a regénybe, sőt támogatókként bukkannak fel Becca oldalán. Audrey és Kate tipikusan olyan karakterek, akiket csodál az olvasó azért, mert ilyen erősek, s minden rossz ellenére képesek terelni a zuhanófélbe levő főszereplőt.

Matt oldalán pedig ott van Sly, akit egyből imádni lehet, hiszen olyan humorfonalat képes felvenni, ami a nyomasztó helyzetekben is megmosolyogtat bennünket.

Véda elképesztően fogalmaz, annyira szép a szókincse, hogy már csak azért is érdemes olvasni.
A regénye pedig épp emiatt, illetve emiatt is lesz olyan, amilyen. Rengeteg olyan igaz gondolatot tart magában, amelyre érdemes odafigyelni, s sok olyan problémát is felvet, amelyről kell beszélni.
Csavaros, teli múltbéli sebekkel,de mégis képes megtalálni a zajban a csendet.
Azt hiszem a Törékeny boldogság mondanivalója, hű maradt a címhez.
A borító az észvesztően gyönyörű, nem bírok eléggé rácsodálkozni, hiszen tökéletesen illik a történethez, mindenhez.
Mit akar ezzel üzenni az írónő? 
Úgy gondolom, hogy talán a reményt. Meg kell ragadni, ami épp van számunkra. Főképp, ha tudjuk, nem vagyunk egyedül ebben a küzdelemben. Nem szabad feladni, sem pedig másokat eltolni, azért, mert segíteni akar. Néha fogadni kell azt a kezet is, amely számunkra nem olyan ismerős.Talán, kiragad minket onnan...abból mély sötétségből, amiben valójában vagyunk.
S, hogy mit vált ki az olvasóból?
Rengeteg érzelmet első körben,azonban a végére boldogságot, azt hiszem.  

Tiszta szívből ajánlom azoknak, akik képesek nyitni egy új lapot a lelkükbe, hogy néhol ugyan a mű megrepessze a burkot, de aztán a csodás gondolatok révén be is gyógyítsa, amit okozott. 

Romantikus könyv, komoly mondanivalóval!