Hikari ajánlásával: mutasd a tetoválásod

Sziasztok!
Egy ideje már gondolkodok egy ilyen rovaton, most lett elég időm és kitartásom, hogy nekiálljak és elkészítsem.
A „Hikari ajánlásával” terveim szerint állandó rovat lesz, amit igyekszem rendszeresen hozni.
Különböző szempontok szerint válogatok majd össze három-öt könyv.

A mai Bloggerképzős feladat a "piercingek és tetoválások" nevet viseli, és tudtam, hogy én erre valamit írni akarok! Na már most, saját tetoválásom még nincs (tervben van), azt a regénykezdeményem pedig, ami egy tetoválószalonban játszódik, nem találtam meg.

Szóval gondolkodtam, agyaltam aztán rájöttem a megoldásra. Ha nekem nincs tetkóm, amiről mesélhetnék, majd megteszik a könyvek.

Szóval jöjjön öt, Mutasd a tetoválásod idézet.

„Volt egy szabad órája, és addig-addig mondtam neki a magamét, hogy egy spontán tetoválás lett belőle, mert ragaszkodott hozzá a ház ajándékaként. Azért nem voltam pofátlan, apróságot kértem tőle – egy fekete Erdő,erdő feliratot a jobb karomra, a hollótollak mellé." 

Az idézet Papp Dóra Bolyongó című regényéből van, ami napjainkban játszódó, mai problémákat is érintő, szuper stílusban megírt könyv, sokszínű, gondolkodó szereplőkkel.

„A rajz közepén egy nyitott könyv állt, és szárnyak nyúltak ki mindkét oldalán. Valamivel lejjebb egy idézet bújt meg a mintában: Én sem az ártatlanságomra vágyom. Hanem az elvesztésével járó élvezetekkel. Elakadt a lélegzetem, nem jutottam szóhoz. Ez tényleg én voltam. Ez a tetoválás kell nekem.”
Az idézet T. M. Frazier King című regényéből van. Ez nem az a könyv, amit nagy társaságban/tömegközledésen/nyilvános helyen érdemes olvasni, sőt, jobb, ha ilyenkor inkább nincs is nálunk. Nem csak a borító, de az arcpirító jelenetek miatt is. Nem fogja megváltani a világot, viszont agykikapcsolódásnak tökéletes.

„A bőre sima volt, gyönyörű, a törzsét jól kidolgozott izmok tagolták, és a kollégiumi szobámban már látott tetoválások díszítették – a bal oldalon szövevényes nyolcszögű minta, a jobbján négy sor szöveg. Még egy tetkója volt – egy szál rózsa a szíve fölött, a szirmai sötétvörösek, kissé hajlott szára sötétzöld. A karján javarészt vékony vonalú minták és motívumok sorakoztak, feketék, mint a kovácsoltvas.” 

Az idézet Tammara Webber: Egyszeregy című regényéből van. Van benne titok, jellemfejlődés, egyéniség, és romantika egyaránt. Ugyanakkor mégis szórakoztató, könnyen olvasható. 

Emészthető, mégis megjegyezhető: mint az egyszeregy.

„A lapockáját egy nagy horgony fedi, az egyik alkarján egy kínai sárkány tekergőzik, a másikon pedig egy makréla. A jobb kézfején egy vörös rózsa, a bal csuklóján egy hajókötél-kikötő nyolcas csomóba fonva. Az egyik a kedvenc hajója orrán lévő fakirálynő mása díszíti, a másikon pedig egy vörös szív látható a férje monogramjával a kellős közepén, természetesen nyíllal átlőve, ahogy dukál. A szíve fölé pedig mi más is kerülhetett volna, mint Ulffal való szerelmük gyümölcsének, Krisztiapu nevének csittifittin felpingált neve.”
Az idézet Fiala Borcsa: Balatoni nyomozás című regényéből van. Jelenleg olvasom, kb. a negyedénél tartok, de tetszik. Nagyon jó, gördülékeny a stílus, és van benne azért kaland bőven. Kriszti megmosolyogtat a cserfességével, de kíváncsi leszek, nem fog-e az agyamra menni az állandó beszédével a végére.

 „Több tetoválása is van, nemcsak, amiket már láttam a bicepszén és az alkarján. Van egy kisebb, kígyó alakú a mellkasán, és ahogy a pillantásom lejjebb táncolt, futólag megláttam, ahogy piros és fehér betűk kígyóznak ki az alsója mögül.” 

Az idézet Simone Elkeles: A vonzás szabályai című regényéből van. Carlos történetét ugyanannyira szerettem, mint a trilógia első részét, de ez nem is csoda, hisz egy spanyol, tetkós rossz fiú a főszereplő. Van, amikor csak hagyni kell, hogy történjenek a dolgok, nem biztos, hogy a szabályokat kell követni. A vonzás esetében biztosan nem.

Ennyit sikerült most összeszednem.

Nektek van tetoválásotok? 

Vagy olvastatok már olyan könyvet, amiben valamelyik szereplő tetovált? 

Jöhetnek a kommentek.

*Hikari