200 anime közül kedvencet választani? Lista sikeresen leszűkítve

2012 óta gyűjtöm a megnézett animéket az AnimeAddits oldalon, pont ma mutatta, hogy megvan a 200 megnézett mű.
Gondoltam, ilyen sincs gyakran az ember életében, így megpróbáltam húsz kedvencet választani. Nem volt egyszerű.


Volt egy időszakom, amikor nagyon sok animét néztem. Képes voltam azért korábban felkelni, hogy iskola előtt még beleférjen egy rész, a szobámon is különböző animekarakterekről volt kiragasztva kép, és igen... abban az időben még olvasás helyett is animéztem.

Egy ideje megint visszatértem ehhez a kikapcsolódási formához, "feltámasztottam" az AA fiókomat is, újra vezetem a nézéseket. Már nem nézek annyit, és nem olyan gyakran, mint régen, de attól még egész sok művet láttam az évek alatt.
Jöjjenek a kedvenceim, előre bocsájtom, hosszú bejegyzés lett

Special A
A történetről röviden: Hanazono Hikari és Takishima Kei kiskoruk óta riválisok, úgy a sportok, mint a tanulás terén. Hikari egy ács lánya, akit apja kiskora óta arra bíztat, hogy minden téren a legjobbat hozza ki magából. Kei-vel ellentétben – aki egy nagy cég vezérigazgatójának mindig hűvös és megfontolt fia – energikus, élettel teli személyiség. Mindketten egy tekintélyes iskola speciális osztályába járnak (S.A. vagyis Special A osztály), ahová csakis a hét legjobb tanuló kerülhet be. Hikari legnagyobb bánatára ő kullog másodikként a mindig első Takishima mögött. Az S.A. tagjai egy hatalmas üvegházban töltik napjaikat, teázgatnak, finomakat esznek, és megbeszélik ügyes bajos dolgaikat. Azonban az iskola egyes tanulóinak, de főleg a diáktanács elnökének erősen szúrja a szemét ez a kiváltságos állapot. Ez gyakran vezet vicces konfliktusokhoz. (Forrás)

Semmiképp nem szerettem volna kihagyni a listából, hiszen az első animék közt volt amit "animeként" néztem meg. Emiatt a sorozat miatt a becenevem már évek óta a Hikari is. (A főszereplő lányt hívják így, plusz fényt jelent japánul, megtetszett.)
Rég láttam, érdemes lenne újranézni valamikor, de emlékeim szerint szerettem, igazán jól is szórakoztam rajta. Ráadásul nagy előnye, hogy nem csak a két főszereplőt, hanem a mind a 7 SA osztályba járó karaktert megismerhetjük.


A vándorló palota
A történetről röviden: Sophie egy kis kalapboltban dolgozik és egy nap különös vevő érkezik. Nem más ő, mint Átokfölde Boszorkánya, aki átkot bocsát a fiatal lányra. Öregasszonnyá változtatja, és tudtán kívül egy Howlnak szóló üzenetet csempész a zsebébe. Sophie elindul, hogy találjon valakit, aki meg tudja törni az átkot. Útközben egy megbűvölt madárijesztő szegődik társául. Végül eljut Howl vándorló kastélyához, és be is megy. Reggel egy kisfiú tűnik fel, Howl mester tanítványa, majd maga Howl is megjelenik. Aki nem más, mint a korábban már feltűnt szőke varázsló. Sophie látva a varázsló rendetlen otthonát úgy dönt, hogy mostantól ő lesz a takarítónő. A fura csapat így újabb taggal bővül. Még a varázslattal bebörtönzött tűzszellem, Calucifer is elfogadja az öregasszony testébe kényszerített lányt. (Forrás)

No, ez egy másik olyan mű, amiről tudom, hogy listán a helye. Kedvenc még a kedvencek közt is, az örök No. 1. Miyazaki művei közül. Rengetegszer láttam (azon kevés animék közé tartozik, ahol nem zavart a magyar szinkron, sőt!), sőt a könyvet is olvastam, de a film számomra jobban tetszett.


Uta noPrince-sama Maji Love
A történetről röviden: Nanami Haruka kiskorától kezdve a nagyanyjánál élt vidékén, ahol nem volt sok ember, így elszokott a tömegtől. Egy nap, mikor bement a városba, majdnem elájult a sok ember miatt, és csak egy énekes hangja volt képes megmenteni. Ezután eldönti, hogy a neves zeneművészeti iskolába, a Saotome Akadémiára fog járni, hogy dalszövegíróvá válhasson, és egy nap dalt írhasson a bálványának, Hayato-samának. Azonban már a felvételi napján problémákba ütközik, ugyanis elkésik, és nem akarják beengedni. Miután nagy nehezen sikerül bejutnia a felvételire, fel is veszik és Nanami hivatalosan a Saotome Akadémia tanulója lesz.  (Forrás)
  
Erősen gondolkodtam, hogy én bizony letagadom, hogy valaha is láttam ezt az animét, de aztán elgondolkodtam, hogy miért is tennék ilyet? Nem annyira titkos titok, hogy a 13 éves énem oda meg vissza volt Tokiya-ért a sorozatban. Ez van, fura bálványai voltak.  Mai ésszel rettentő irritálónak találom (tipikus hárem, egy rém idegesítő hősnővel), de a zenék miatt még mindig megér egy nézést.


Nodame Cantabile
 A történetről röviden: Chiaki Sinichi egy neves zongoraművész tehetséges fia, aki egy tokiói zeneművészeti főiskolára jár. Jóképű, ápolt, komoly, módos család sarja, mindig a tökéletességre törekszik. Bár zongorát tanul, valójában ő karmester szeretne lenni, mint példaképe és hajdani tanára, a híres Sebastiano Viera. Csakhogy Chiaki egy régi sokk hatására képtelen repülőre vagy hajóra szállni - úgy tűnik, álmai Európája elérhetetlen marad számára.
 Noda Megumi ugyanoda jár, egy évvel fiatalabb, és szintén zongorát tanul és tökéletes ellentéte Chiakinak: topis, ápolatlan (bűzlik!), gyerekes, szegény család lánya (mindig elcseni mások tízóraiját), aki sose pontosan a kotta szerint játszik - pedig egy őstehetség, akinek csak a motiváció hiányzik. A fiú egy nap csodálatos zongorajátékot hall a kampuszon. Másnap - túl egy szakításon - ugyanerre a játékra ébred egy szemétdombon - vagyis Nodame lakásán, ami történetesen közvetlenül az övé mellett található. Nemsokára azon kapja magát, hogy kitakarítja a lány lakását, együtt tanul vele, és esténként finom vacsorát készít neki. Miközben Nodame fülig szerelmes Chiakiba, a fiú csak a lány zenéjét tudja szeretni. Valami mégis elkezdődik közöttük, és ez mindkettejüket átformálja. (Forrás)

Újabb magyar szinkronnal is elérhető anime (bár a 2-3. évad már csak felirattal van). Ezt nem régiben újra is néztem, és nagyon jól szórakoztam. Főleg a rengeteg klasszikus darab miatt néztem meg többször is, de tagadhatatlan, hogy Nodame azért fejlődik az évadok során, bár önmagát azért nem hazudtolja meg, kissé bohó és szétszórt, de nagyon szerethető.


Kin'iro no Chord: Primo Passo
 A történetről röviden: Egy reggel, a másodéves Hino Kaho épp lekési a csengetést, majd az iskola kapuját átlépve megjelenik elõtte egy tündér, amitõl a lány megijed, majd befut az osztályterembe. Azonban a kis zenetündér, Lily nagyon örül, hiszen az emberek ezidáig nem nagyon vették õt észre, s már épp arra gondolt, hogy ez az év is ugyanolyan unalmasan fog eltelni, mint a többi. Iskola után elmegy a gyakorlóterembe, ahol ismét feltûnik Lily, s elmondja Kahónak, hogy valójában mi is a szerepe és miért van itt. Elmondása szerint a zene maga a boldogság forrása, ezért a zenét terjeszteni kell a világ minden részén, hogy az megteljen boldogsággal. Egykoriban az emberek nagy része látta õt, de manapság nagyon ritka (szinte nincs is olyan eset), amikor látják/észreveszik. Legvégül átad egy varázshegedût Kahónak, majd arra kéri õt, hogy próbálja ki, mert bárki képes arra, hogy játsszon rajta. Ennek következtében a lányt beválogatják egy igazán nívós versenyre, így nincs más választása, muszáj bizonyítania. (Forrás)

Igen, egy újabb zenés anime, ami a sok komolyzene miatt hasonlít a Nodame Cantabile-re egy kicsit, csak ezt megspékelték még egy kis fantasy-vel is: tündérrel meg varázshegedűvel, hogy egész pontos legyek. Hárem anime ugyan ez is, de még a tolerálható fajtából, hisz főleg a zenén van a hangsúly, nem a romantikán. Van ugyan folytatása, de azt olvastam, nagyon gyenge, így azt már nem néztem meg.


Sword Art Online

A történetről röviden: Főhősünk Kirito, aki a játékon kívül Kirigaya Kazuto, egy béta-teszter, akit az a szerencse ér, hogy elsőként próbálhatja ki a játékot. Az elején nagyon boldog, hiszen a játék messze a legjobb grafikai megjelenítést alkalmazza. Épp egy izgalmas kaland után térne nyugovóra a való világban, de mikor behozza a menüt, főhősünk egy buggal (A játékban tapasztalt rendellenes működés) találkozik: nincs kilépés a rendszerből. Mivel mindenkinél fennáll ez a gond, az emberek egy városban találkoznak, mi több, saját akaratukon kívül. Miközben tanácstalanul álldogálnak, a játéktér elkezd változni, különösen a karakterek arca, mely szertefoszlik, és megjelennek az igazi arcai az embereknek. Ekkor azonban egy rejtélyes idegen jelenik meg, aki Kayaba Akihikonak nevezi magát, és üdvözli őket a világában. Elmondja, hogy mindez nem bug, hanem így tervezték, és senki sem hagyhatja el a világot, hacsak nem tisztítják meg a játék egy magas szintű instance-át  (A játékban olyan hely, ahol extrém módon nehéz szörnyek vannak, és legtöbbször csapatok, vagy különösen erős egyének vágnak neki a kipucolásuknak.), melynek 100 szintje van. Több mint 10000 játékos rekedt benn, és mindenkinek más a reakciója. Akik megpróbálták a Nervgeart eltávolítani, azokkal az végzett. A Nervgear egyfajta sisak, mely az idegrendszerre csatlakozik, ezzel alkotva virtuális világot. Kirito nem tud mást tenni, elindul, hogy ebben a világban is megállja a helyét. (Forrás)

Szoktam bizony fantasy animéket is nézni, azok közül is a SAO-t kifejezetten szeretem, amolyan újranézős. Bírom benne a világot, a kalandokat. A szereplők közül mindenkiben van valami rá jellemző, szerethető tulajdonság.
Megnéztem ugyan a folytatást, de az már elég csalódás volt, a "3. évadba" pedig bele se kezdtem. Kicsit olyan érzésem van, hogy a SAO annak idején berobbant, és még mindig arról a sikerről akarnak lehúzni újabb bőrt, sajna sikertelenül.


 Gin no Saji
A történetről röviden: Főhősünk egyetlen célja, hogy minél messzebb kerüljön a családi fészektől és a szülői elvárásoktól, így vetődik el ebbe a dilinyósokkal tűzdelt bentlakásos iskolába, ahol tejipar szakirányon kezdi meg tanulmányait. Meglepetésére az általános iskolai tárgyak terén teljesen ütődöttnek látszó osztálytársai bámulatos szakmai tudással rendelkeznek, s mindennek a tetejében még határozott céljaik is vannak a jövőjüket illetően, amit főhősünk nem állíthat magáról. Persze ha nem lenne elég, hogy Hachikennek most már ideje lenne kilábalnia a céltalanságból, meg kell birkóznia a hajnali ébresztők, a tanórák, a gyakorlat és a kötelezően választható szakkör fáradalmaival, persze mindezt úgy, hogy vállát gyakran nem csak a saját gondjai nyomják.  (Forrás)

Rengeteget nevettem ezen az animén, telis-tele van helyzetkomikummal. Ami nem is csoda, hiszen egy városi ficsúr útját követjük nyomon, aki annyira nincs tisztába a dolgokkal, hogy azt hiszi a boltok polcairól kerül az étel a tányérjára. Néha ugyan összevonja az ember a homlokát, de összességében szórakoztató sorozat, ami eléggé nézeti is magát.


Violet Evergarden
 A történetről röviden: Egy kontinentális háború utolsó csatájában a vég előtt egy súlyos sebet kapott férfi megmenti fiatal beosztottja életét és utoljára egy olyan szó hagyja el a száját, amit a lány nem ért. A lány ezután a kórházban tér magához, kezeit elvesztette, ezért művégtagokkal kénytelen tovább élni, de sohasem felejti el azt, amit az a férfi mondott neki. A lányt Violet Evergardennek hívják, aki árván és fiatalon besorozva egész életében csak a katonai életet ismerte és a feljebbvalói parancsait követte, ezért a normális életről nem sokat tud. De a háborúnak immár vége és ő többé nem katona. Meg kell hát találnia a helyét a társadalomban. (Forrás)

Szezonálisként kezdtem el nézni, és minden héten nagyon vártam, hogy végre láthassam. Nem csupán a grafika, a kivitelezés gyönyörű, de a mondanivalója is. Van, hogy szomorú és elmorzsoltam néhány könnycseppet, de a remény végig ott volt a történetben.  Nem unatkozik rajta az ember, de ez nem is tömény akció. Csak egyszerűen jól esik nézni az ember lelkének.


Devil's line
 A történetről röviden: Tsukasa egy főiskolai hallgató. Egy támadás során egy démon menti meg az életét, aki képes beolvadni az emberek közé. Anzai, a megmentője, egy fél-démon, aki a természetfeletti erejét arra használja, hogy az árnyékrendőrség munkáját segítse, akik a démonokkal kapcsolatos ügyekért felelősek Tokióban. Anzai többször megmenti Tsukasa életét. Ezalatt egy erős kötelék alakul közöttük és Anzai elkezd attól félni, hogy nem lesz képes megállni, hogy ne igyon ember vért. (Forrás)

Nemrég láttam. és nem sok idő kellett, hogy ledaráljam. Démonos animékkel már Dunát lehetne rekeszteni, ebben mégis volt valami különlegesség. Talán Anzai emberi oldala, talán a főszereplők közt lassan szárba szökkenő érzelmek. Az biztos, hogy nem mindennapi történet volt, aminek minden percét élveztem.


Tsurune
A történetről röviden: Narumiya Minato alsó-középiskolában íjászkodott, de abbahagyta a sportot, miután a csapatával kikapott a döntő mérkőzésen. Iskolát is úgy választott, hogy lehetőleg minél távolabb legyen a helytől, ami a kudarca emlékezteti. Az új iskolájában, a Kazemai Középiskolában azonban ismét rátalál a régi szenvedély, mikor találkozik gyerekkori barátaival, Takehaya Seiyaval és Yamanouchi Ryouhei-jel, akik meghívják az iskola íjászklubjába és megismerkedik Takigawa Masaki íjászmesterrel. Így újult erővel kezd bele a sportba barátaival az oldalán. Az lesz a célja, hogy megint nekifusson a Prefektúra bajnokságának és ezúttal tényleg megnyerje azt. (Forrás)
  
Szeretem a sport animéket, ez az íjászat pedig kifejezetten újszerűen és üdítően hatott rám, nem láttam korábban még csak hasonló művet sem. De igazán szívmelengető volt végigkövetni a fiúk útját, ahogy a történet során egyre jobban bíznak saját magukban és egymásban is. Hálás köszönetem itt is Gabriella Eld írónőnek, amiért figyelmembe ajánlotta.


 Haikyuu
 A történetről röviden: Mikor Hinata Shouyou egy nap meglátja a tévében a Karasuno Középiskola ászát, a Kis Óriást, elhatározza, hogy egyszer ő is elismert röplabda játékossá válik. Az alsó-középiskolában viszont csak nehezen tud játszani, gyakorolni. Ezenkívül magassága is megnehezíti helyzetét. Ennek ellenére minden idejét annak szenteli, hogy minél jobb és jobb legyen. Mindössze egy meccs adatik meg neki, ahol elhatározását erősíti a kimagaslóan tehetséges Kageyama Tobióval való összecsapása. Megfogadja, hogy legközelebb nem fog veszíteni. Miután Hinata végre bekerül a Karasunóba és rendes röplabdaklub tagja lehet, szembesülnie kell a ténnyel, hogy riválisa hirtelen a saját csapattársa lett... (Forrás)

Igen, még egy sportos anime. Tényleg vannak témák, ami jobban vonzanak, ez is ilyen. Mármint a sport, a röplabdához kb. annyit konyítok, mint csiga az úszáshoz... Azonban állítom, hogy az anime nézése közben megtanultam még a szabályokat is. A csapatszellem itt is szépen lassan kiforrja magát, és a végére már én is a körmöm rágtam izgalmamban a gép előtt egyik másik meccset nézve. Úgy tudom, idén érkezik a folytatás, eléggé várós.



Most jöttem rá, hogy ez elképesztően hosszú lista lett, szóval elismerésem mindenkinek, aki eljutott idáig. (Meg magamnak is, amiért sikerült ennyire jól mazsolázni)
Ha valakit érdekel, ITT az összes megnézett sorozatom egyben.


Ti szoktatok nézni/régebben néztetek animét?
Ha igen, van kedvencetek?
Valamihez megjött a kedvetek a listámból?
*Hikari

13 megjegyzés:

Dorka írta...

A Sword at online, a Violet Evergarden és a Devil's line felkeltette az érdeklődésem. Ha befejezem az American Horror Story utolsó évadát, előveszem valamelyiket 😊 Köszi az ajánlót 🥰

Patti írta...

Huuu régen rengeteg animét néztem. Volt régen a minimax után egy animax és azon
Bár ezek közül 1-2 címe ismerős, de őket nem néztem viszont volt a halál lista, egy kaleidoszinpados (nem tudom a pontos címét), a bakugan bár az megy most is az RTL-en, a Tsubasa a kapitány. De lehet ezekre is ránézek.

K. A. Hikari írta...

Ha a három közül kell választani, akkor vagy a Devil's line, vagy a Violet Evergarden :) A SAO is jó, de nem tudom, téged mennyire kötne le.

K. A. Hikari írta...

Jaj, régi szép idők, amikor még az este nyolc órát vártam, hogy Animax legyen :D
A Kaleido star-ra gondolsz szerintem, régebben imádtam (te Leont vagy Yurit szeretted jobban?), de a Bakugant és a Tsubasa kapitányt is néztem :D Rég volt, jó volt.
Ezek alapján a Nodame Cantabile-t kifejezetten merem ajánlani, szerintem az is tetszene.

Lillsz írta...

Uuuh, nagyon régen én is néztem animéket, de csak töredék mennyiséget, azokat sem végig, mert valahogy egy idő után nem folytattam őket. 🤷‍♀️
Lehetséges, hogy a nyáron majd belekezdek egy kettőbe, mert az az utóbbi időben megtetszett pár! 😍 Meg a felsoroltak sem tűnnek rossznak. 😏

Lillsz

Wandamaci írta...

Most nagyon visszatért az animézhetnékem :D Régóta agyalok, hogy melyik sorozatba kellene belekezdenem. A legnagyobb kedvenceimből is vannak a listádban, mint pl. a SAO vagy a Vándorló Palota, így köszönöm a leszűkítést, szerintem innen fog kikerülni a következő áldozat :D

K. A. Hikari írta...

Mi az, ami megtetszett? Hátha én is láttam, aztán mesélek, hogy megéri-e elkezdeni :) Egyébként azzal próbálkoztál, hogy pl. homlokegyenes más animét keresel, mint mondjuk amilyen könyveket szeretsz? A változatosság néha jó. :)

K. A. Hikari írta...

A Vándorló palotát nem is tudom hányszor láttam, 4-5 alkalommal tuti. A könyvet is olvastam, attól annyira nem estem hasra :D
Melyik tetszett meg a listából?

Wandamaci írta...

A Special A. Amikor elkezdtem animézni, már akkor sokan ajánlották, de sosem került még sorra. Most már piszkálja a csőröm :D

Lap lap után írta...

Amióta elkezdték velem nézetni a szobatársaim a Witchert (ami azt jelenti, hogy szépen elém teszik a laptopot, és közrefognak az ágyon, hogy menekülni se tudjak), azóta hallgatom, hogy kezdjem el nézni a Violet Evergardent, és a Vándorló Palotát :’D Mivel még egy régebben elkezdett (és amúgy nagyon tetszetős) darabot is be kellene fejeznem, szerintem csak utána tudok ezeknek nekikezdeni, de mivel te ajánlottad, biztosan sorra fognak kerülni! ;* U.i.: A Death Parade-ról mi a véleményed? *elgondolkozó smiley*

Wandamaci írta...

Kivégeztem a Special A-t. Imádtam *.*

K. A. Hikari írta...

Szerintem is szuper anime, erősen gondolkodom egy újranézésen magam is. Örülök, hogy tetszett :)

K. A. Hikari írta...

Naivan abban a hitben voltam, hogy válaszoltam neked. Most látom, hogy tévedtem, bocsi :D
A Death Parade-ot nem láttam, a másik két ajánlott anime viszont jó. A Vándorló palotából könyv is van, ha ez számít. A Violet Evergardenhez meg kell a zsepi a vége felé elég rendesen.

Üzemeltető: Blogger.