Ilona Andrews: Pusztító mágia (Kate Daniels 1.)

Mindenkinek van gyenge pontja.

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 320
Fülszöveg:
Kate Daniels az Atlanta városában előforduló paranormális problémák felgöngyölítésével megbízott zsoldosként tengeti napjait. A szókimondó lány ereiben is mágia csordogál, de ő jobban bízik a kardja erejében. Ő maga is bármikor célponttá válhat, de nem futamodik meg a kihívás elől. Amikor azonban Kate gyámját meggyilkolják, válaszút elé kerül: vagy megvárja biztonságban, amíg elcsitulnak a kedélyek, vagy a természetfeletti gyilkos nyomába ered.
Kate az utóbbit választja, így akarata ellenére belekeveredik Atlanta két legerősebb természetfeletti körének hatalmi harcába. Az egyik oldal a vámpírokat irányító Halottidézők. A másik a Falka, az alakváltók félkatonai klánja. És mindkét fél azt akarja, hogy Kate találja meg a gyilkost.
A New York Times sikerszerzője, Ilona Andrews Kate Daniels világának megismerésére hívja az olvasót a sorozat első kötetében.

Ismeritek az érzést, amikor évek óta szemeztek egy sorozattal, aztán úgy alakul, hogy bent is van a könyvtárban... aztán itthon döbbentek rá, hogy hopp, ez a második rész? Na, pont így jártam. Szerencsére a kiadó oldaláról e-könyvként gyorsan beszereztem az első kötetet.

Kate zsoldosként tengeti mindennapit, amikor azonban egy számára fontos embert meggyilkolnak, újra kell gondolnia addigi elveit.

A lány hamarosan belekerül a vámpírok és az alakváltók harcába, azonban a nyomozása nem várt eredményekre vezetik: sokkal több minden forog kockán, mint elsőre gondolta.
Egymással harcoló természetfelettik, és árnyékban megbújó veszély leselkedik rá.

Kíváncsian kezdtem bele a könyvbe, hisz' mindig izgalmas olyan szerzőtől (vagyis ebben az esetben szerzőpárostól) olvasni, akihez korábban még ne volt szerencsém. Viszont a történetet meg sokan szeretik, és figyelembe véve, hogy nem egy mai sorozat, ez azért bizakodásra adott okot.

Az első dolog, ami feltűnt, ez a máiával kapcsolatos érdekes világfelépítés. Szoknom is kellett jó néhány oldalon át, hogy akkor most mi működik, és mi nem, vagy épp azt, hogy hiába a mágia, amiről azt gondolná az olvasó elsőre, hogy a szereplők használják is, a hősnő igazából karddal harcol.

Tetszett a gyilkossággal behozott krimi szál is, igazából a cselekmény ezen része volt a felelős azért, hogy ne érezzem, hogy leül a történet száz oldal környékén. Ugyanakkor a megoldással enyhén elégedetlen vagyok, én azért nagyobb durranást szerettem volna, figyelembe véve, hogy előtte háromszáz oldalon az odavezető utat kísértük figyelemmel.

Kate eléggé nagyszájú, kissé néha már túlságosan független női karakter. Olykor azt lreztem, hogy esetében a kevesebb tényleg több, és igazán letehetné végre ezt a szúrós páncélt, amit a maga védelmére tart a szíve körül. Nem mindig vitte előrébb ez a felfogás, bár az is igaz, hogy megmentőre se várt soha.

Curran a férfi főszereplőnk, de azon kívül, hogy az Alakváltók Ura, meg ritka arrogáns, nem igazán maradt meg bennem róla túl sok információ.  Vagy csak túl magasra tettem a lécemet ha alakváltó férfiakról van szó (köszi Nalini Singh, és Eszes Rita)

Derek viszont egy érdekes karakter, remélem visszatér még.

Összességében számomra ez egy egyszerolvasós fantasy, amiben túl sok vér folyik, és túl sok bél fordul ki, de egyébként meg nem rossz.  Néhol ugyan kissé kusza, és talán logikátlan is, de bevezető kötetként megállja a helyét, felkeltette az érdeklődésem a folytatás iránt.

*Hikari