Lacey Weatherford - Bizsergés

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 286
Fülszöveg:
Cami Wimberley-nek van egy terve, és ebben a tervben nem jut hely a fiúknak – főleg minden idők legvadabb partiállatának, Hunter Wildernek nem, mindegy milyen jóképű és karizmatikus. Cami gyönyörű, végzős, elképesztően tehetséges, jó tanuló, s mindent megtesz azért, hogy bekerüljön álmai főiskolájára, musical színház szakra. Minden tökéletes.
Hunter Wilder nem akar barátnőt – attól most csak túl bonyolulttá válna az élete. Főleg Miss Jókislányt nem akarja, de akkor miért nem tudja levenni róla a szemét? Megpróbálja tartani tőle a három lépés távolságot, de a sors mintha a másik karjaiba taszítaná őket. Régóta nyilvánvaló mindenki számára, hogy tetszenek egymásnak.
                                       ***

Nem gondoltam, hogy nekem a kezembe kerül a közeljövőben a könyv, de úgy alakult, hogy szükségem volt valamire, ami kikapcsol és szórakoztat, meg a borítón lévő pasi azért vonzza a női tekinteteket rendesen, szóval belekezdtem.
A prológus rögtön felkeltette az érdeklődésem, pont mint a Vértestvéreknél, ám ez annál a könyvnél jobb volt egy fokkal.
Igazából már rögtön az első oldalakon megismerkedünk a főbb szereplőkkel. Ott van Cami, aki folyamatosan a stréber gyerekkori barátjával, Clay-el lóg, szép vörös haja van, ami vonzza a férfi tekinteteket, ám a srác miatt más pasik nem akarják megközelíteni, és igazából a kisasszonynak ez tökéletesen meg is felel.
Na akkor most szétszedem két részre.
Szóval Clay: mint mondtam, jó tanuló - igazi kémiazseni - odavan a kockás cuccokért, és sülve-főve együtt van Cami-vel. Nem valami szívdobogtató leírás, ugye? :)
Cami ezzel szemben igazán szép a vörös hajával, meg a hamvas bőrével, ám mivel minden percben csak a gyerekkori barátjával van, ez tökéletes ok arra, hogy a többi pasi békén hagyja.



Ám Hunter nem "más pasi", hanem az új fiú. Aki egyáltalán nem mutatja az új diákok elesettségét és bambaságát, szép is lenne :) Neem, Hunter kifejezetten magabiztos, meg szexy, meg jóképű...és kifejezetten kivetette a hálóját Cami-re.
Ám van egy aprócska bökkenő: a mi tökéletes hercegünk semmit nem akar magáról elárulni, csak sablon infokat és  bizony keményen füvezik is.  Lehet, engem ezért megköveztek, de én bírom az ilyen rossz fiúkat. Oké, az életbe erősen NEM tábla virít a kezemben, ha drogról van szó, ám szerintem egy könyvben nagyot dobhat a pasi sármján. De ez csak egyéni vélemény.
Újabb bökkenő: Cami-nek rossz emléke van a drogokkal kapcsolatban.
Harmadik bökkenő: Clay érzései a lány iránt...amik bizony komolyabbak, mint ami egy barátság szintnél indokolt lenne.
Bizony, kész is van a tökéletes szerelmi háromszög :)
Kicsit jobban kitérve erre a háromszögre: fél piros pont a lánynak, amiért az új helyzetet megismerve, - tehát azt, hogy a gyerekkori barátja bele van hullva - se kezdte el húzni a fiú agyát. Tudta, ki iránt táplál romantikus érzelmeket, így egyszer se ringatta a másikat téves ábrándokban.

A piros pont másik fele nem jár neki, mivel egy idő után idegesítő volt, hogy folyamatosan Hunter fülét rágta, hogy de mondjon el neki mindent, attól kezdve, hogy miért nem áll le a kábszerrel, egészen addig, hogy mi a kedvenc színe. Lehet én vagyok maradni, de azt vallom, ezt nemigen lehet erőltetni. Egy fiú majd beszél, ha akar. Addig pedig maradnak a titkok.
Mert bizony a szerelmi szál, és a drogügyletek mellett tele van titkokkal, meg homályos utalásokkal az igazságra. Lehet agyilag vagyok zokni, de nem jöttem rá, Hunter nagy titkára...bár az is igaz, hogy nekem kissé hirtelen jött a leleplezés, kissé olyan érzésem volt, mintha az írónő már maga is unta volna a sok huza-vonát.

Ami érdekes, hogy egy sorozat első része, ami már csak azért is sok kérdőjelet hoz magával, mert úgy vettem észre, hogy nehéz tartani több köteten keresztül ugyanazt a szintet. Ugyan kiváncsi vagyok, mi lesz még, de a regény önmagában is kerek egészt alkot, szóval ha nem vagy egy sorozat-rajongó, akkor is nyugodtan elolvashatod.
Akkor viszont semmiképp ne olvasd, ha nagy nyomozásokra, és erős krimi szálra vágysz, mert ezek nem kapnak akkora súlyt, a romantika többet nyom a latban.
Nem kell tőle valami sokat várni, de ha pihentetni akarod a szürkeállományt valami lightosabb love story-val, akkor érdemes rászánni az olvasására azt a néhány órát amit igényel, mert igazi bizsergető élményt nyújthat.