Novella: A tó hölgye

Szeretnék idén sokkal több rövid történetet írni és publikálni a blogra. Ebben nagy segítségemre van Neil Gaiman novellaíró kihívása, aminek a lényege, hogy minden hónaphoz tartozik egy inspiráló kérdés. Ehhez a hónaphoz például az, hogy mi a legfurcsább dolog, amit júliusban láttál? Meglepő, hogy egyetlen kérdés mennyire beindíthatja a fejemben az ötletgyárat
Fogadjátok szeretettel a legújabb írásom.

A nap úgy égette Lucas tarkóját, hogy attól tartott elájul. Az időjárás jelentés mára hűvösebbet és esőt jósolt, de mint oly' sokszor, most se tudtak helyesen jósolni: hétágra sütött a nap és egyetlen felhő sem volt az égen.

Már azt is megbánta, hogy ebbe az idegen városba egyedül indult el, ahelyett, hogy a hűvös szobában iszogatott volna. Összeveszett Lucinda-val, és úgy érezte, képtelen egyetlen perccel tovább a húga, a családja közelében lenni. Távolságra, friss levegőre volt szüksége.

Vonzotta a szállásuk közelében lévő tó, így arra vitte a lába. A családi nyaralás alól ugyan nem húzhatta ki magát, de arról nem volt szó, hogy jó képet is kell vágnia az egész egyhetes banzájhoz.

Mélyen szívja be a meleg, nyári levegőt, és titkon könyörög a lehűlésért, ahogy kiér a tó partjára. Vagy, ha lehűlést nem is ad számára a sors istennője, bőven beéri egy hűsítő záporral is. Lucas leül a tó partjára, és meglepődve fogadja,hogy valóban feltámad kissé a szél. Épp ideje volt már.  Lehunyt szemmel fogadja a szelet, ami belekap a hajába és felkorbácsolja az előtte lévő víz felszínét. Egészen kisfiú korától kezdve megnyugtatta a víz látványa, hangja és el kell ismernie az egész nyaralásuk helyszínében ez a közeli tó a legjobb.

Felkel, ha már egyszer kiszabadult az apartmanból legalább a tó környékét jobban felfedezné, anélkül, hogy a húga mindenbe beleszólna és szóvá tenné, hogy ő mégis mennyire unatkozik.  Különösebb úti cél nélkül indul el egyenesen előre, hozzá hasonlóan esti gyalogosakat, kutyasétáltatókat, bicikliseket kerülgetve.  Nincsen idegenvezetője, igazából maga se tudja, merre jár, és tetszik neki, hogy elveszhet, örül is annak, hogy most nem ő irányít mindent, igazából nincs is ráhatása arra, mit lát, vagy hová megy.

A különös romoknál megáll. Nem tudja, mi lehetett régen, de van egy hangulata, ami megfogja a szemét, lelassítja a fiú lépteit. Igazából  csak néhány fal, de az előtte gyengéd csörgedező meder különlegessé teszi. Amikor néhány lépéssel később egy kis kőhídon bensőségen ölelkező párt lát, megtorpan. Túl idős már ahhoz, hogy romantikázó szerelmeseket lessen meg, de van valami a nő század eleji ruhájában, a férfi kisugárzásában, ami arra készteti, hogy közelebb menjen. A párocska azonban, mintha észre sem venné, hogy közönségük akad. Csók csattan el közöttük, olyan szenvedélyes fajta, hogy még Lucas is inkább lehorgasztott fejjel odébbáll. Sose gondolta magát prűdnek, de van, ami csak két emberre tartozik és ez most pont olyan.

A nyugodt békesség ami az egész környezetet áthatja, jó hatással van a fiú idegeire, és nem igazán akar visszamenni a szőnyeg alá söpört feszültséggel és ki nem mondott elégedetlenséggel zsúfolt apartmanba. Balra fordul, egy apró, de annál több virággal teli parkba. Eszébe jut, hogy talán fotót kellene készítsen, hogy megmutassa a húgának a kis hidat, a rengeteg színű virágot, a romantikus szaletlit, de nem veszi elő a telefonját. Ezt az emléket most magának akarja, nincs kedve mással osztozni rajta.

Végül mégis visszafordul, ugyanazon az útvonalon megy, amelyiken jön, de a romoknál ezúttal is lelassít. És teljesen megdöbben. Ezúttal nincsen csókolózó pár, csupán a korábban látott hölgy egy beugróban. Aki masszívan engem bámul, miközben lassú mosolyra húzza a száját, és ez több, mint hátborzongató.

Lucas meggyorsítja a lépteit, hogy minél hamarabb maga mögött hagyja a fura hölgyet a romjaival együtt. Ezúttal nem ül le a tó partjára, hanem egyenesen visszamegy az apartmanba. Épp csak belép az ajtón, amikor a húga letámadja.

– Lucas, hallottál a tó hölgyének legendájáról? Belefulladt itt a tóba a jegyesével együtt, és állítólag a mai napig különleges nyári estéken együtt romantikáznak azon a hídon, ahol először találkoztak.

*Hikari