Courtney Cole: Ha velem maradsz (Megtört lelkek 1.)

„A mának kell élned.  A holnap nem garantált.”

Kiadó: Libri
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 320
Fülszöveg:
A huszonnégy éves Pax Tate egy igazi vadbarom. Tetovált, kőkemény rosszfiú, szemét hozzáállással. Persze minden oka megvan rá: hétéves volt, amikor az anyja meghalt, így Pax magára maradt az apjával, és rengeteg szorongással.
Azóta drogokkal és nőkkel próbálja elnyomni a fel-feltörő sötét múltat, amivel nem akar szembenézni, mint ahogy a lelke kongó ürességéről sem vesz tudomást. Ha úgy tesz, mintha nem lenne benne sivárság, akkor nincs is, nem igaz?
Tévedés.
Amikor megismerkedik a kedves és gyönyörű Mila Hill-lel, úgy érzi, a lány gyógyír lehet a be nem hegedő sebeire. Mila az igazi és az egyetlen, aki megmentheti Paxet saját megsebzett szívétől, akinek hatására megoldhatja a gondjait. De csak akkor, ha a férfi felhagy a szemétkedéssel, és engedi, hogy segítsék.
Az öntörvényű Pax mindezt jól tudja, és dolgozik a változáson.
Vajon ennyi elég ahhoz, hogy ne veszítse el Milát?

Az idézetek hozták meg a kedvem igazán az olvasáshoz és merész módon a komplett trilógiát kikölcsönöztem, nem csak ezt az első részt, annak ellenére, hogy csak reménykedtem, van benne valami extra ami kiemeli a tucat romantikus könyvek közül.

Hősnőnk Milla egy boltot vezet ahol a saját festményeit, illetve fotóit árulja. Egyik este épp egy fotót készít, amikor rátalál a részeg, eszméletlen Paxra. Mentőt hív, ezzel megmentve a srác életét. Innentől pedig állandóan egymásba botlanak, a másikra gondolnak, és sokkal több időt kezdenek a másik társaságában tölteni.

Tagadhatatlanul romantikus könyv párti vagyok, olykor-olykor olvasok ugyan más műfajban, de mindig visszatérek ehhez. Egyszerűen jól esik néha ilyen sztorikat olvasni, jót tesznek a lelkemnek ezek a szép-szomorú szerelmek.
Egy ideig, aztán megcsömörlök tőlük, de most épp egy olyan korszakomban vagyok, ahol jól esett ennek a könyvnek minden momentje. Kicsit Brittainy C. Cherry könyvei jutottak eszembe, azoknál éreztem utoljára azt, hogy totálisan beszippant és minden mondata egy kincs. Örülök, mert itt is ugyanezt éltem át, nagyon régen váltotta ki már ezt történet belőlem.

Talán egyedül azt sajnálom, hogy volt téma, amit igen felületesen érintett az írónő, pedig szerintem nem ártott volna, ha mélyebben is belemegy, itt főleg a terapeutával történő beszélgetésre, a férfi főhős problémának megoldására gondolok.

Egyébként a karakterekkel nem volt semmi bajom, Milla kifejezetten kedves és szerethető, bár kicsit talán sok és hóbortos volt olykor.
Pax  jóval idősebbnek éreztem a koránál talán a lelki terhek miatt, amit cipelnie kellett. Erős, még annak ellenére is, hogy sokáig mindent megtesz, hogy meneküljön az emlékek, az érzések elől. Becsülöm az erejét és a kitartását.
Kettőjük kapcsolata mondjuk elég gyors, amolyan durr bele a közepébe, nem bántam volna, ha lassabban alakul köztük vonzalom.
Milla nővére szimpatikus,az ő könyvére kíváncsi vagyok és remélem a doktor is visszatér még.

Különleges szerelmi történet, és úgy gondolom, sikerült neki kiemelkedni a többi romantikus könyv közül.
A jó történetet az különbözteti meg a nagyszerű történettől, hogy olvasás közben elhiszed, ez akár valóság is lehet. Ezután az olvasmányélmény után egyszerűen hinni akarok olyan klisékben, minthogy a szeretet örök,  vagy éppen, hogy mindenki érdemel második esélyt.

*Hikari