Benina: Káosz és Fegyelem (A túlélés szabályai 2.)

Az élet ajándék, még akkor is, ha nem úgy alakul, ahogy szeretnénk.

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 392
Fülszöveg:
Két ​mélyen sebzett ember hogyan találja meg a gyógyulást?
Az áldozatból üldöző válik.
Josiah Morgan két hétig a maffia fogságában szenvedett. Őt és a húgát felváltva kínozták. A szabadulásuk után másfél évvel már meghatározó helyet foglal el egy kisváros életében. Közben sorra gyűjti be azokat, akik ártottak neki. Az egész életét a bosszú tölti ki.
Piper Ellison túlélte élete legborzalmasabb napját, és most a nagymamájánál húzza meg magát. Érettségi után a megszokott, biztonságos helyen akar maradni. Egy szívesség miatt azonban elvállalja, hogy segít Josiahnak, akinek egy sérülés miatt fájdalmai vannak. A kezelések alatt közel kerülnek egymáshoz; de a heves érzelmek vajon elegendőek a boldogsághoz?
Olyan titkok kerülnek napvilágra, melyek kivétel nélkül mindenkit meglepnek. A bosszú és a biztonság mindenek felett kitart? Vagy mindkettő feláldozható?
Josiah és Piper története a bosszúról, a szerelemről és az élni akarásról szól.
Készülj fel, itt semmi nem az, aminek látszik!
Meglepő, vad, szenvedélyes és mindent elsöprően izgalmas történet. Kegyetlen hűségről és önfeláldozásról, igazságérzetről és megbecsülésről szól.
Éld át a káoszt fegyelemmel!

Anno az első részt befejezve nagyon vágytam egy folytatásra Seth-tel vagy Zack-kel a főszerepben, de ezúttal Josiah került a fókuszba. Érthető lépés, és nagyon vártam, hogy neki milyen történetet tartogat az írónő.

Josiaht a bosszú mozgatja, ez az egyetlen dolog, ami miatt felkel, és nekiindul minden napnak. A tudat, hogy képes megtalálni mindenkit és kamatostul visszaadni azt a szenvedést, amit neki és a húgának át kellett élnie.

Pipernek olyan múltja van, amit nagyon igyekszik a háta mögött hagyni, továbblépni, megállni a saját lábán és új életet kezdeni. 

Amikor azonban a sors az útjába sodorja Josht, minden megváltozik. Olyan csontvázak esnek ki a szekrényből, amiknek ott kellene maradnia, olyan feloldozást hozva, amire már mindkettőjüknek nagyon nagy szüksége van.

2018-ban olvastam az első részt és bevallom, az tetszett, ezért is voltam kíváncsi a folytatásra. Érdekelt, abból mit lehet kihozni, hogy tud a szerző különböző szereplőkkel, mégis egységes sorozatot alkotni. Bár, igazából meglepett, hogy a kiadói besorolás változott, aztán elkezdtem olvasni és rájöttem ennek az okára. A Káosz és Fegyelem sokkal brutálisabb, erőszakosabb, olykor ledöbbentőbb, mint az elődje volt volt. Josh idősebb is, férfi is, így természetes, hogy az "ő szemén" át máshogy csapódik majd le a történet, de ez ekkor is meglepett.

Egyszerűen a gondolata annak, hogy valakit ilyen mértékben, ilyen mélyen meg lehet sérteni, össze lehet törni, ledöbbentett. Benina ebben a kötetben nagyon jól érzékeltette az érzelmeket, teremtett eredményesen egy feszült, sötét hangulatot.

Viszont szívfájdalmam, az maga Pipper karaktere. Mert ami történt vele, az tagadhatatlanul borzalmas, nehéz, elborzasztó, szörnyű... igen, mindet gondolkodás nélkül használnám a helyzetére ezeket a jelzőket. De ettől függetlenül annyi időnek kellett eltelnie, mire végre képes volt a sarkára állni, hogy addigra már nem tudott 100%-ban szimpatikussá válni. Kár érte, mert amúgy lehetett volna egy nagyon jó női hősnő.

Josiah nem lát ugyan könyves álompasi, de nagyon jó volt őt is megismerni, a motivációit, a céljait, és bizony egy olyan sötét oldalát, amit a húgával való kapcsolatából kiindulva nem gondoltam volna. De tudjuk, ugye, hogy nem minden az, aminek látszik. Szimpatikus volt, hogy volt egy érzelmesebb oldala is, és a sötét ügyei ellenére a lojalitása is tagadhatatlan volt.

Külön plusz pont, hogy a régebbi szereplők is mind-mind visszatértek, és rendesen jutottak szerephez, nem szorultak a háttérbe.

Pipper és Josiah sok mindenen mente keresztül, de együtt erősebbek lettek, és bármilyen akadályt legyőznek, de ehhez hosszú és küzdelmes út vezetett.
Ez a történet rávilágít arra, hogy nem minden démon a sötétben rejtőzik, és nem szégyen elgyengülni, ahogy másokra támaszkodni sem. Néha egyszerűen csak arra van szükségünk, hogy valaki elég türelmes legyen kicsalogatni minket a csigaházunkból.

Továbbra is nagyon támogatok egy regényt Seth szemszögéből.

*Hikari