Poet Péntek

Mivel nagyon szeretem a verseket, gondoltam létrehozok egy ilyen rovatot. Minden hét péntekjén közzéteszek vagy egy saját magam vagy pedig egy már befutott költő által írt verset. Igyekszem változatos költeményeket hozni, és elkerülni a duplázást, de ennek ellenére megtörténhet, hogy véletlenül kétszer hozok egyet.

Tudtátok, hogy a Földön közel 70 millió embert érint az autizmus sprektum zavar?

2007 óta az ENSZ kezdeményezésére minden év április 2-án ünnepeljük az autizmus világnapját. Emiatt választottam mára egy ilyen témájú verset, aminek egyébként a fordítója Libor Zoltán.

Fogadjátok szeretettel!

Kelly Graham - Ethan vagyok

Hogy mit érzek, vagy mit gondolok, nem sejti a világ

Nem értik viselkedésem elrejtett indokát.

Hogy mért üvöltök hangosan, és ismétlem magam

Vagy mért mozgok máshogyan, és mit jelent szavam.

Mitől van, hogy a papírra fordítva írok én

És megőrjít a változás, a zaj vagy a sok fény.

Úgy szeretnék jó lenni, élni, ahogy más

Egy belső hang nem engedi, egy nem szűnő nyomás.

Vannak napok, mikor nem tudok egy helyben ülni sem

Az ételt pedig rendszerint mindenen szétkenem.

Úgy szeretnék pedig mindent megtanulni jól

Az agyam gonosz tréfát űz és kajánul közbeszól.

Nem tudok megoldani egyszerű dolgokat

Fejemben a gondolat csak kisiklott vonat.

Ha kiöntöm a tejet, anya, bocsásd meg nekem

Vagy ha az ajtót becsapom durván, hirtelen.

Vannak rosszabb napjaim, pont úgy, mint neked

De nagy, szomorú, arany szívem csak téged szeret.

Máshogy van talán bekötve fiad furcsa agya

De ugye nem bántad még meg, hogy megszültél, anya?

Könnyen dühbe gurulok, nem ügyes a kezem

A többi gyerek sem szeret játszani velem

De te ne tarts másmilyennek, kevésbé ne szeress

Én mindent megteszek azért, hogy rám büszke lehess.

A magam módján én is különleges vagyok

És mellettem nem lesz sok unalmas napod.

Hogy tetszett? Mi a véleményetek a versről?

*Hikari