Sarah Ann Juckes: A világ közöttünk
Talán az Élet nem azt jelenti, hogy a szikla szélén maradsz, és azon tűnődsz, hogy repülsz-e, vagy lezuhansz. Talán – néha – az Élet maga az ugrás.
Kiadó: Menő könyvek
Kiadás éve: 2022
Oldalszám: 328
Fülszöveg:
Hogyan harcolj a szerelemért, ha egy lépés mindent
lerombolhat?
A tizenhét éves Alice ágyhoz kötött beteg, de ez
nem gátolja meg abban, hogy a nagyvilágot járja. Minden nap belép a Stream Cast
nevű oldalra, és mások életét éli a kamerájukon át. Rowan meglátja a
mindennapokban rejlő szépséget, és arra bátorítja a lányt, hogy ne csak nézze a
világot, hanem szerezze vissza az irányítást az élete felett. Ám Rowannak van
egy titka, amit elrejt Alice és önmaga elől is.
Alice és Rowan új, tágas és színes világot
próbálnak együtt építeni, ám a valóság közbeszól, és falat épít közéjük.
Erőteljes, megrázó történet a szerelem hatalmáról a több díjra is jelölt Sarah
Ann Juckestől.
Alice nem egy átlagos kamasz. Őt tíz éves korától kezdve a négy fal közé, a szobája rabjává tette egy vírus, amire csak "Betegség"ként hivatkozik: ez a betegség elveszi a lánytól a lehetőséget, hogy olyanok legyenek a mindennapjai, mint a kortársainak. Csak akkor kap ízelítőt az Életből, amikor egy alkalmazás segítségével más emberek élő közvetítéseihez csatlakozik.
Amikor feltűnik egy új név Alice csatornáján, az élete ablaka sokkal szélesebbre tárul, mint valaha gondolta volna.
Amikor elkezdtem olvasni a történetet, akaratlanul is a Minden, minden című regény jutott eszembe, ugyanis az alapszituáció nagyon hasonló. Nem kezdtem el hasonlíthatni, csak megjegyeztem magamnak, amolyan ha valakinek tetszik az egyik, majd ajánlhatom a másikat módon. Sarah Ann Juckesnek meg elismerésem, nagyon tetszik a megoldás, ami mellett a külvilággal kapcsolattartás miatt döntött.
Ti szoktatok nézni live streaming tartalmakat? Belegondoltatok már abba, hogy milyen lenne, ha csak ilyen élőkön keresztül kaphatnátok impulzusokat, élményeket azzal kapcsolatban, hogy mégis mi zajlik a világban? Kissé szorong az ember a gondolattól is, ugye?
Covid idején megtapasztaltuk ugyan a bezártságot, de akkor legalább ki lehetett menni a lakásból.
Alice viszont képtelen erre. Vajon mennyi idő után bolondulnánk bele hasonló helyzetbe?
És akkor még ott vannak az úgynevezett kanalak is: ezek tulajdonképpen azok az energiaegységek, amelyek egy nap során rendelkezésre állnak és akármilyen tevékenység elvesz belőlük: akárcsak egy egyszerű ölelés is, vagy éppen a füllentés: jól vagyok. A betegséggel járó hol kisebb, hol nagyobb de folyamatos fájdalomról nem is beszélve...
Ezek után felmerülhet benneteket, hogy Alice mégis milyen hősnő lehet. Ha azt gondoljátok, hogy szomorkodik, depressziós és csak belesüllyed az önsajnálatba, hatalmasat tévedtek. Alice ugyanis ahelyett, hogy ilyen lenne, igyekszik a lehető legjobbat kihozni ebből az állapotból. Élvezi a streameket, a jó/jobb napokat, az apró javulásokat, és elfogadja a nehézségeket is. Képes mosolyogni azért, hogy a számára fontos emberek legalább egy kicsit kevésbé aggódjanak érte. Emellett pedig kalandvágyó lány, aki imádja a tengert.
Alice szülei előtt is megemelem a láthatatlan kalapot: az a szeretet és hit, ahogy az egész könyv során ott vannak a lányuk mellett egyszerűen szívmelengető. Ha lenne, tuti nekik adnám az Év Könyves Szülője díjat!
Tartottam egy kicsit attól, hogy Cecilia karakterében lesz egy változás a történet során, de szerencsére az írónő nagyon szépen "mentette" a helyzetet, kedvelhető maradt.
Rowant esetében ott van egy apró hangocska, ami folyamatosan azt duruzsolja az olvasó fülébe hogy ilyesmi nem történhet meg, abszurdum, de minél inkább megismerjük a fiút annál kevésbé foglalkozunk ezzel a hangocskával. Rowan egy olyan fiú, aki nagyon tud szeretni, miközben nagyon vágyik arra, hogy őt is észrevegye, szeresse valaki, és ezt megadja neki Alice. Azt hiszem, nem túlzás azt írnom, hogy a két fiatal áldásként érkezett egymás életébe.
Ezt a történetet megérdemelné, hogy nagyobb ismetetsége legyen, mert sokkal töb, mint egy egyszerű, sablonos ifjúsági könyv. Olvasmányos a stílusa, emiatt gyorsan lehet vele haladni, de a tanulságát még napokig emésztgeti az ember.
Tudjunk meghallgatni.
Tudjunk jelen lenni még akkor is, ha mások nem képesek rá.
Éljünk amolyan igazi nagybetűs Életet.
*Hikari
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése