Sáfrán Judit Az írisz emlékei (Örökölt királyság 1.)
A lényeg az út, amit választottál.
Kiadó: Newline
Kiadás éve: 2022
Oldalszám: 622
Fülszöveg:
A tizenhat éves Cylia öt évvel ezelőtt
elveszítette minden emlékét, s azóta sem sikerült azokat visszanyernie. Az
éjszakánként rátörő rémálmok miatt pszichológushoz jár és az ő segítségével
igyekszik helyretenni zavaros világát, ám ezt a szülei nem nézik jó szemmel.
Amikor egy rémisztő támadás alkalmával a valóságban is szemben találja magát
álombeli megmentőjével, Keinnal, ráébred, hogy képzelgéseinek köze lehet a
múltjához, és senki sem az, mint akinek mutatja magát.
A válaszok után kutató lány szembesül az igazsággal, miszerint egy hátrahagyott
uralkodói ház leszármazottja, akit ellenségei, a hitetlenek üldöznek. Döntésre
kényszerül; választhatja szülei bujdosó életét, vagy visszatérhet
szülőhazájába, hogy megismerje a múltját, és vele együtt felvállalja a
trónörökös szerepét.
Vajon képes beteljesíteni a sorsát egy párhuzamos világban, ahol mindent áthat
az istenek ereje?
El tudja fogadni, hogy az életével mostantól nem csak ő rendelkezik?
Az Örökölt királyság lendületes, lebilincselő első kötete egy nem mindennapi
világba kalauzol el, ahol az emberi életek szétszakíthatatlanul
összekapcsolódnak. Bele mersz vágni az utazásba?
Már akkor szemeztem ezzel a könyvvel, amikor csupán a borítóleleplezése volt. Most nézzétek meg: hát ugye, hogy gyönyörű?! Tudtam, hogy előbb-utóbb el fogom olvasni, így nagyon köszönöm a kiadónak a recenziós példányt.
Cylia éli az átlagos fiatalok átlagos életét, szerető családja és barátai körében. Azonban amikor megtámadják, az addig ismert világa a feje tetejére áll.
Vajon a másik világ megadja számára azokat a válaszokat, amiket mind ezidáig hiába keresett? Képes lesz felnőni a feladathoz, amik leendő királynőként várnak rá?
Megint az a helyzet állt elő, mint mostanában mindig: elég volt a borító, hogy olvasni akarjam a könyvet. Igazán nem néztem utána se annak, hogy miről szól, se annak, hogy más milyen véleménnyel volt róla. Azt szerettem volna, ha tiszta lappal indít, és magával ragad az újdonság varázsa.
Sikerült is ezt elérnie! Dália elképesztően gyönyörű helyszín, Sáfrán Judit leírásai által szinte megelevenedik a történet. Ugyanakkor számomra ez az egyik olyan pont, ami kicsit visszavett az olvasás élvezhetőségéből: egyszerűen azt éreztem, a kevesebb néha több. Voltak olyan részek a történet során, amikor azt éreztem, hogy borzasztóan túlírt a szöveg, és a sok-sok apró részletre történő kitérés elveszi a teret a valódi cselekménytől, attól, hogy a szereplők haladjanak valamerre, hogy történjen velük valami. Persze, ilyen oldalszám mellett ugyan elférnek a hosszú leírások, engem azonban egy idő után fárasztott.
Sokkal jobban érdekelt az ország uralkodóinak nehézségei, az országban uralkodó hitrendszer, vagy éppen maga a Kapcsolat. Ez a történet annyi egyedi és jó ötlettel van tele, mégsem éreztem azt, hogy megfelelően ki lennének bontva.
Mégis mitől hihetetlenek a hitetlenek, amikor inkább mennek rendszer ellen, mint közvetlenül a vallás ellen? A Kapcsolat mindenképp romantikus értelemben vett kapcsolat kell legyen, vagy létrejöhet amolyan bajtársi, nagyon szoros baráti kapcsolatként is? Ha előbbi érvényes, akkor Solo és Kein kapcsolata kérdéseket vet fel bennem... Ezt az én vagyok a szent és te vagy a végzetem felállást soha nem ellenezte senki? Milyen következményekkel jár globálisan nézve, ha valaki mégis (megpróbálja) felbontani?
Cylia mint hősnő... hát halljátok, bajban vagyok. Bizonyos szempontból egy tök jó hősnő, akiben van potenciál, a másik szempontból viszont egy hatalmas kérdőjel. Mert oké, amnéziája van, nem emlékszik az elmúlt néhány évre, de ez nem magyarázza, hogy miért nincs képben olyan dolgokkal legalább valamennyire, amiket már az amnéziája előtt is tudnia kellett.
Kein kell a történetbe, hiszen nélküle nem lenne romantikus szál, de igazán nem került közel hozzám a karaktere. Annyira instant love a Cylia-val való kapcsolata, hogy egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy a vallomásainak súlya van, no meg a Soloval való kapcsolata is igazán érdekes számomra.
Héron és Sophie mindketten érdekes szereplők, látok bennük bőven potenciált a folytatást illetően, és ugyanezt gondolom például Chlodvigról vagy Erickről is. Van egy olyan megérzésem, hogy mindannyian fognak még meglepetéseket okozni a későbbiekben.
Az biztos, hogy ehhez a fantasy történethez kell egyfajta hangulat, viszont tökéletes őszi kuckózáshoz. Gyújts egy gyertyát, készíts egy forró teát, aztán fedezd fel te is Dáliát Cyliával együtt. Garantáltan emlékezetes utazás lesz.
*Hikari
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése