Álmok négy keréken - A Richter Főnix élményem


Tudom, nagyon régen volt már Tabu cikk (igazából én magam is meglepődtem mennyire), de egyszerűen megfelejtkeztem róla, az-az igazság.

Most viszont olyan élményben volt részem, ami mindenképp blogposztot érdemel!


Azt gondolom,, hogy minden élmény és tapasztalás akkor érkezik az ember életébe, amikor a legnagyobb hatással tud rá lenni.

Teljesen véletlenül jött velem szembe egy beszélgetés a Richter Főnix Közösségről, én pedig napokat gondolkodtam utána...Aztán végül úgy voltam vele, hogy egy jelentkezés nem a világ, vesztenivalóm nincs.
Meg is felejtkeztem róla, aztán hónapokkal később jött egy email, hogy szeretnének velem egy hosszabb beszélgetést folytatni, hogy jobban megismerhessenek engem és a történetem. Majd a telefonos beszélgetés követően sor került egy személyes találkozóra is.
Már ekkor azt éreztem, hogy bármi lesz is a végső döntés, megérte, mert igazán szuper emberekkel kerülhettem kapcsolatba, szóval én mindenképp nyertes vagyok.


Ezután nem sokkal pedig jött az email: Mind a Richter a Nőkért, mind a filmes csapat egyöntetű véleménye alapján úgy érezzük, hogy fantasztikusan inspiráló nő vagy, akinek abszolút helye van a Richter Főnix Közösségben, így engedd meg, hogy gratuláljak, te leszel a projekt nyolcadik évadának egyik Főnixe. Bevallom őszintén, elsőre el se hittem.
Elolvastam újra. Aztán harmadszor is.
Aztán napokig próbáltam feldolgozni az élményt.


Innentől igazán felgyorsultak az események, mire észbe kaptam, egy komplett filmes stáb sündörgött körülöttem, és valami hihetetlen volt nem csupán belelátni, hanem ennek a szervezett káosznak az origójában lenni. Ahol mindenki tudja a dolgát, ahol félszavakból is értik egymást, ahol nincs olyan, hogy valamit nem tudunk megoldani, maximum olyan van, hogy ezt így nem tudjuk megoldani, de semmi baj, újratervezünk. És mindeközben mindannyiukból árad a szeretet, az emberség és a profizmus együttesének egy olyan kisugárzása, ami hetekre eltöltött energiával.

Mutatok néhány behind the scenes felvételt:





Mondják, hogy a jó dolgokra várni kell, de hát erre I G A Z Á N megérte. Hosszú hónapok (háttér)munkája után elkészült a kisfilm.

Meg tudjátok nézni Facebookon és Youtube-on is.

Szerintem fantasztikus lett, de itt hagyok néhány rövid visszajelzést, amit a kisfilm után nekem írtak.
"Csodálatos lett! Amilyen te vagy! Lenyűgöztél!" 
"Valódi példakép vagy. ❤️ Boldog vagyok, hogy kedves ismerőseim között tisztelhetlek."
"A kitartásod,hihetetlen akaraterőd példa értékű mindenki számára!
Boldog vagyok,hogy ismerhetlek."
"Szuper volt ez a kis film. Sok mindenki csak tanulhatna tőled."
"Nagybetűs Ember vagy, iszonyatosan inspiráló. Valódi tanító!"

Olyan emberek (is) írtak nekem iszonyatosan szívmelengető és kedves szavakat, akikkel esetleg hónapok, vagy évek óta nem beszéltem.  Vagy csak távoli ismerősök, és egyszerűen hihetetlen volt, hogy milyen hatást gyakorolt rájuk a kisfilm. Napokon át nem tudtam abbahagyni a mosolygást, és úgy éreztem, hogy legszívesebben megölelném az egész világot, de tényleg!


És akkor, ha mindez nem lett volna elég. A kisfilm mellett készült egyfajta "nagy" studióbeszélgetés is Jakupcsek Gabriellával és Gáspár Gabriella Life és Business Coach-csal. Igen, tényleg egy színpadon ülhettem Jakupcsek Gabriellával. 
Itt is megmutatom a legkedvencebb behind the scenes felvételeimet.




Ha valami, ez tényleg az a fajta örök emlék, amire visszagondolva biztosan sok-sok év múlva is végtelen öröm és hála lesz bennem.
Szó esett korlátokról és motivációról.
Az életerő táplálta belső tűzről.
Arról, hogy talán épp a legnagyobb küzdelmeink tanítanak meg értékelni a jelen most pillanatát.

Meg tudjátok nézni Facebookon és Youtubeon is.

Köszönet még egyszer a lehetőségért a Richter a Nőkért  projektnek és a film létrehozásáért az egész stábnak! Életreszóló emléket/élményt adtatok nekem!

És köszönöm Neked is, kedves olvasó, hogy eljutottál a bejegyzés végéig. 
Hálás leszek, ha visszajelzést hagysz nekem a komment szekcióban, esetleg megosztod a filmet/ezt a posztot, hogy eljusson másokhoz is.
 *Hikari

Nincsenek megjegyzések:

Üzemeltető: Blogger.