Könyvtáros Kedd #11

Sziasztok!
Mindig örömködöm és dicsérem a könyvtáramat, hiszen hiába „csak” megyeszékhelyen lakom, olyan sokszínű és újszerű a választék, hogy itt még szívesebben is töltöm az időmet, mint a könyvesboltban.
Gondoltátok volna?
Molyon már régóta használom a Könyvtárba járunk zónát, de gondolkodtam rajta, hogy rendszeres blogbejegyzést is kéne csinálni belőle…

Nos Anna, a Lap lap után bloggere gyorsabb volt, és létrehozta, én pedig becsatlakoztam hozzá.
Annyi különbség lesz kettőnk bejegyzése között, hogy én beszámolok itt azokról is a regényekről is, amiket kölcsön kaptam valaki magánkönyvtárából.
Szóval a mai naptól közös rovat indul: a Könyvtáros Kedd.

Ebben a hónapban nem igazán volt kedvem eddig még olvasni, se türelmem, se időm nem igazán volt rá, és valahogy olyan könyvet se találtam, ami lekötött volna.
Egészen tegnapig, amikor is megtaláltam a tökéletes olvasmányom a novemberi NIOK témához.
Szóval elmentem könyvtárba.
És ha már ott voltam, nem csak egyetlen regénnyel távoztam.

Jason Matthews: Vörös veréb
Ezt a könyvet azóta szeretném olvasni, hogy először láttam a filmtrailert. Ma pedig bementem, és egyszerűen a szemem elé került körülbelül két másodperc alatt. Régóta ki akartam már venni, de csak most került kölcsönözhető állományba, szóval azt hiszem nem csoda, hogy lecsaptam rá.

Trisha Ashley: Karácsonyi szerelem
Mikor tegnap nézegettem a könyvtári katalógust, hogy mi az, amit ki tudnék kölcsönözni, és mi az, aminél csak az előjegyeztetés opció, ez a regény az utóbbi kategóriába tartozott. Erre ma keresgéltem a könyvtár KMK-s részlegén egy teljesen másik könyvet, és nem megakadt a szemem a regényen? Dehogynem.
Nem is volt kérdés, hogy kiveszem.

Tom Frencher: Christmasaurus 
Ez volt az egyik könyv, amiért nem csak célirányosan mentem, hanem azért is, hogy kicsit kezdjek már a decemberre, a Karácsonyra hangolódni.  Kevés szöveges van róla, ami viszont van, az mind rettentően pozitív, szóval úgy döntöttem, adok neki egy esélyt, annak ellenére is, hogy nem feltétlen én vagyok a célkorosztály.

Martin Pistorius: Néma üvöltés
Ez volt az a könyv, amiért úgy mentem, hogy "én bizony addig haza nem jövök, amíg ez nincs nálam". Régóta várólistás már, most viszont tökéletesen illik a NIOK novemberi témájához, így sorra kerül(t). Eddig négy fejezetet olvastam, de máris érzem, hogy új kedvencem lesz,

Richard Paul Evans: A karácsonyi doboz
Na, ez a rövid könyvecske majdnem a könyvtári polcon maradt, amikor megláttam, milyen kis vékonyka. Aztán úgy voltam vele, hogy kap egy esélyt, mert a szerző egy másik regényét nagyon szeret(t)em. Meglátjuk.

Ti szoktatok járni könyvtárba?
Ha igen, miket kölcsönöztetek utoljára?

*Hikari