Liz Flanagan Sárkánylány

„…nem úgy születünk, hogy tudunk dolgokat. Arra való az élet.”

Kiadó: Metropolis Media
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 352
Fülszöveg:
A ​Sárkánylány főszereplője Milla – a melegszívű, árva kis szolgálólány –, aki Arcosi varázslatos szigetén él. Az emberek ezen a településen úgy tudják, hogy a tűzokádó sárkányok már emberöltőkkel ezelőtt végleg kihaltak. A sziget egykori lakói – a sárkánylovasok – is csak a legendákban élnek tovább.
Egy nap Milla – drámai körülmények között – négy különleges tojás birtokosa lesz, és ráébred, hogy rajta fog múlni, a sárkányfiókák kikelnek-e, és életben tudnak-e maradni. Közben Arcosi egyre fenyegetőbb hellyé válik, és mind nehezebb eldönteni, kiben bízhat igazán az ember.
Milla és barátai mindent elkövetnek, hogy megvédjék a sárkánytojásokat, amelyeket a szigetet uraló hatalommániás herceg is szeretne megkaparintani. Ha igaz, amit rebesgetnek, és a tojásokból sárkányok kelnek ki: az egész szigetország sorsa gyökeresen megváltozik. Milla pedig végre megtudhatja, kik is voltak a szülei valójában, és mit rejteget számára a múlt. Vajon ki nevelheti fel a sárkányokat? És mihez kezd velük?

Néhány hete a kiadó oldalán fél áron lehetett kapni minden ekönyvet, szóval gondoltam, meglepem magam egy elő szülinapi ajándékkal, és beszereztem a könyvet. Egyszerűen megfogott a cím-borító páros.
Nekem most pont erre a könyvre volt szükségem. Nagyon.

Történetünk hősnője Milla, aki egy gazdag családban szolgálólány, azonban teljesen megváltozik az élete, amikor véletlenek szerencsétlen alakulása miatt négy különleges tojás birtokosa lesz: sárkánytojásoké. A sárkányok egy elnyomással és gyűlölettel sújtott szigeten kelnek ki egy hataloméhes herceg csapdájába zárva.
A sárkányok azonban a béke, a harmónia és a jólét teremtményei.
Túlélhető-e számukra az erőszak és az igazságtalanság? Képesek elhozni vajon újra a boldogságot, amire már mindenki régóta vágyik?

Bevallom, anélkül szereztem be a könyvet, hogy bármit tudtam volna róla, mindenféle utánajárást mellékeltem. Szimplán csak megérzésre hallgattam, és jól tettem.
Egyébként valamilyen sárkányos hangulatban is lehetek, mert épp a napokban daráltam le a Sárkányherceg című Netflix sorozatot, ami totálisan megvett kilóra.
Aztán most meg itt volt ez a könyv is…

A napokban egyébként nem túl sok kedvem lett olvasni, ha el is kezdtem valamit, nehezen haladtam, nem igazán kötött le semmi, pedig olvasatlan könyveknek éppenséggel nem vagyok híján.
Liz Flanagan története azonban elvarázsolt, még úgyis, hogy régen kinőttem a célközönségből. Vagy talán épp amiatt: az utolsó betűig ifjúsági irodalom, annak minden egyszerűségével és bájával. Jót tett, hogy nem kell túlgondolni a dolgokat, hanem csak sodródhatok a cselekménnyel, felfedezhetem a titkokat, szerethetem az egész történetet.
Néha azt hiszem, kell ilyen is. A jelenlegi helyzetben különösen, valahogy most nem csúsznának a nehéz, elgondolkodtató, világmegváltó könyvek.
De egy ilyen aranyos sztori? Szerintem a nagy részét végigmosolyogtam, és tudjátok jól esett.

Milla aranyos főszereplő, és szerencsére nem tud irreálisan sok dolgot, sőt! Ahogy bontakozik ki a történet, úgy jut ő is egyre több információhoz, állnak össze számára a kirakós darabjai. Kedves karakter, aki nagyon a szívén viseli nem csak a sárkányok, de az emberek sorsát is.
Tarya  ugyan Milla barátnője, azonban a személyisége szinte teljesen ellentéte a lányénak: ő erős, határozott, mondhatni eléggé tűzről pattant is. De illik a történetbe, kedveltem.
Isak Tarya testvére, és sokáig nem tudtam, hogy is viszonyuljak hozzá. Szerintem az írónő is pontosan ezt akarta elérni, és sikerült is neki: az elején kedveltem, aztán hosszú ideig ellenszenvet éreztem iránta, de a végére mégis megjelent a szimpátia. Jót akart, csak rossz eszközöket választott hozzá, és erre rá kellett jönnie.

Kis csapatunk utolsó tagja Vigo, a herceg fia. Talán róla tudunk meg a legkevesebbet, azt hiszem ő marad a leginkább háttérben a történet során, annak ellenére, hogy a szerepe fontos lenne. Legalább is szerintem.
A sárkányokat egytől-egyig mind imádtam, zseniális ötlet volt, hogy igazából az embertársuk „tükrei” lettek. Elfogadnék magam mellé én is egy ilyen partnert, bármikor.

Nekem nagyon tetszett, de nem kell tőle semmi extrát várni. Egyszerű, aranyos történet, ami  kikapcsolódást nyújt.
Ifjúsági könyv kedvelőinek korosztálytól függetlenül jó választás lehet. Ha szereted a sárkányokat/mindig is sárkánylovas szerettél volna lenni, ne hagyd ki a könyvet. Garantálom, olvasás után akarsz magadnak egy saját sárkányt.

*Hikari