Irvine Welsh: Trainspotting (Mark Renton 2.)

Kiadó: Cartaphilus
Kiadás éve: 2010
Oldalszám: 396
Fülszöveg:
„Válassz minket! Válaszd az életet! Válaszd a jelzáloghitelt; válaszd a mosógépet; válaszd az autót; válaszd a fotelt, ahonnan kényelmesen nézheted azokat az agyelszívó, lélekölő vetélkedőket, miközben szemét kaját tömhetsz a pofádba. Válaszd azt, hogy elevenen elrothadsz, hogy öregségedre magad alá pisálsz és szarsz egy otthonban, hogy csak egy kurva nagy szégyellnivaló terhet jelentesz azoknak az önző, elbaszott kölyköknek, akiket a világra hoztál. Válaszd az életet! ”
                                                                        
                                                                         ***

Még ha nem is látta mindenki, de azért a csak hallott már az azonos címen futó filmről, gondolom. Hiszen kultuszfilm..és emiatt szóba került az egyik ismerősömmel a regény is, azt mondta az meg kultuszkönyv.
Gondolkodtam, aztán beugrott, hogy "hiszen én ezt már olvastam!" Körülbelül két éve, amikor a drogokról/drogokhoz készítettem prezentációt, a kezembe került, csakhogy az akkori énem elriasztotta, hogy annyi a könyvben a káromkodás, mint emberek a bucsúban.
Most adtam neki egy újabb esélyt, mivel az előadás óta (ami egyébként sikeres lett^^) érdekel a kábítószerek témája.
Itt pedig alapjáraton ez mozgatja a szálakat. Van az egyik főszereplő, Mark, és a másik akit mindenki csak Beteg srácként emleget, illetve ott van még Spud, Beggie és Dianne is. Na, az egész könyv úgy kezdődik, hogy Mark és Beteg Srác az elvonási tünetek poklát éli meg a heroin miatt, úgyhogy SOS felkeresik a dílert, hogy adjon még anyagot. 
Igen, valószínűleg a tizennégy éves énemnek emiatt szaladt fel az egekig a szemöldöke. Oké, az sem elhanyagolható, hogy minden második mondatban legalább egy szitokszó van, vagy inkább több kombinálása; de ilyen téren már megedződtem, szóval különösen nem hatott meg. 
A káromkodások nem, a mondanivaló viszont annál inkább ledöbbentett.
Milyen "teljesen elszállva" lenni? Milyen majd' megőrülni a következő adag heroinért? Mit tesz meg az ember egy kis anyagért?
Ilyenek, és ehhez hasonló kérdésekkel álltam neki az olvasásnak, és reméltem, hogy a sorok közt meglelem a választ is.
Jelentem, így történt, viszont a könyv kapcsán szintén van bennem egy halom kérdésre, amire itt nem térnék ki, mert azzal elárulnék néhány cselekményt a regény kapcsán. De ha valaki olvasta, azzal szívesen beszélgetnék róla.
Na jó, vissza az eredeti témához: Marknak nem egy olyan gondolata, mondata, megnyilvánulása volt, amin szívesen gondolkodtam. De ez a többi szereplővel is így volt. Azt hittem, aki kábszerezik, az elveszti egy idő után a teljes tudását. Nos, ezek a szereplők minden módon megcáfolták az elméletemet.
Mert mindannyiunkkal volt legalább egy olyan momentum, vagy jelenet, amit vissza-visszaolvastam, csupán azért, hiszen időközben elmerengtem a jelentésén. A mélyebb jelentésén, nem pedig azon, amit első olvasásra elkönyvelt a szürkeállományom.  Hisz ahogy haladtam a történetben, ahogy leomlottak sorra az előítéletem falai, úgy jöttem rá, hogy ez a könyv sokkal több annál, minthogy néhány drogos emberke ledarálja az életét.
Megkérdőjeleznek történéseket, néha még saját magukat, a maguk álltal tett dolgokat is. Megkérdőjelezik a politikát, a társadalmat. Megkérdőjeleznek cselekedeteket, amik evidensnek, normálisnak tűnnek...
Ám ahogy ők, egy idő után mi is rájövünk, hogy lehetne máshogy is.
Mindig van választás. Nem az életet, vagy a halált illetőleg. Inkább arra vonatkozóan, hogy melyik pokol mellett döntesz.
Ha címszavakkal kellene jellemeznem: figyelemfelkeltő. Naturalisztikus. Nyers. Kegyetlenül őszinte.  Valóságos.
Ahogy olvastam,  rájöttem, hogy én is elszálltam: de nem valamilyen kábítószertől, hanem a regénytől. Megszűnt számomra külvilág, ahogy beszippantott ez a másik, sötét, durva, kemény történet. És ahogy a heroinos akar, csupán még egy fecskendőnyi mámort, én a Trainspotting-ból akartam legalább még egy fejezetnyi adagot.
Mert zseniális. Mert egyszerre kapcsolt ki, és pörgetett fel teljesen. Mert egy más perspektívából láttatta velem a dolgokat.
De most megyek, mert helyre kell jönnöm a transzból. Érted, hiába fogytak el a lapok, még mindig karmol belülről a mondanivalója, érted, még mindig széttépnek belülről azok a macskák.
Válaszd ezt a regényt! Válaszd az életet!



Bejegyzés EXTRA
- Filmelőzetes -

sajnos nem találtam meg felirattal