Valentin nap alkalmából 14 gyönyörű, romantikus idézet
Nem szeretem igazán a Valentin napot, sőt, ami azt illeti, totálisan semleges számomra. Ugyanakkor ma egész nap szívecskés-szeretlekes posztok jönnek szembe velem, szóval úgy döntöttem, hogy mégis csak valamilyen módon "meg kellene emlékezni" a mai napról.
Jöjjön 14 gyönyörű idézet 14 szuper könyvből.
„És
egy nap mégiscsak befurakodott az életébe valaki.
Egy nő.
Egy nő, aki mindent érzett.
Egy nő, aki megmutatta neki, mit jelent élni, lélegezni, szeretni.
Egy nő, akiből erőt merített a legsötétebb napokon.”
Egy nő.
Egy nő, aki mindent érzett.
Egy nő, aki megmutatta neki, mit jelent élni, lélegezni, szeretni.
Egy nő, akiből erőt merített a legsötétebb napokon.”
Az idézet Brittainy C. Cherry: Gravitáció című regényéből van. Az írónő összes történetét nagyon szeretem, de azt hiszem, a tetralógiából mégis a Lebegés és ez áll hozzám a legközelebb. A történet rávilágít egy fontos dologra: mindenki képes szeretni, és mindenki megérdemli, hogy szeressék. Az pedig nem lehet véletlen, hogy épp ma olvastam egy éve.
Az értékelésemet ITT tudjátok elolvasni.
„–
Azért vagyok itt, mert ezt akarom. Téged. Mert vonzódom hozzád már hetek óta,
mert szeretem, ahogy magyarázol, mert jó beszélgetni veled, mert elevennek
érzem magam melletted. Mert tetszel. Sokkal szebb vagy, mint hinnéd.”
Az idézet Róbert Katalin: Szelídíts meg! című regényéből van. Azt éreztem olvasás közben és utána is sokáig, hogy újra hiszek abban, hogy mindenkire rátalál előbb utóbb az-az ember, aki nem a külsőségeket, hanem a lelket látja meg a másikban. Aki számára fontos lesz.
Az értékelésemet ITT tudjátok elolvasni.
„– Pontosan
ott vagy, ahol a világegyetem szerint lenned kell.
– Az ágyadban? – mosolyodtam el.
– Nem. – Az ajka az enyémhez ért. – A karjaim között.”
– Az ágyadban? – mosolyodtam el.
– Nem. – Az ajka az enyémhez ért. – A karjaim között.”
Az idézet Rachel Van Dyken: Egyetlen című regényéből van. Jó régen olvastam, újra elő kellene vennem, de emlékeim szerint annyira nem voltam elégedetlen. Igaz, a szerelmet túl gyorsnak, túl "durrbeleaközepébe" típusúnak éreztem.
Az értékelésemet ITT tudjátok elolvasni.
„Hét
közben rengeteg kilométer van köztünk, de hétvégén legfeljebb csak egy centi
kéne, hogy legyen.”
Az idézet Papp Dóra Tükörlelkek című könyvéből van. Nem tagadom, én rajongva szerettem ezt a történet, és ez azóta sem változott, időről-időre leveszem a polcról és beleolvasgatok. Aztán ennek mindig az az eredménye, hogy a kezemben marad, és csak olvasom és olvasom.
Az értékelésemet ITT tudjátok elolvasni.
„Amikor
te is ott vagy Maggie, csak téged látlak. Tőled minden szebb lesz. Világosabb.
Elhallgattatod a fejemben azt a bomlott, kényszeres hangot. Képes vagyok
gondolkodni – basszus, lélegzem, amikor velem vagy! Amit irántad érzek, az a
legijesztőbb dolog, ami valaha velem történt, mégsem tudok ellene tenni semmit!
(..) Berontottál az életembe te gyönyörű, elképesztő lény és mindent
felforgattál. Végre megláttam, milyen is lehetne az életem. Mit jelent
normálisnak és boldognak lenni. Mindent megkaptam tőled, amire soha nem is
számítottam! A frászt jön rám, ha el kell képzelnem az életemet nélküled. Hogy
nem látom többé a mosolyodat, nem hallom a hangodat. (…) Csak arra tudtam
gondolni, milyen lesz az életem nélküled. És az egy kurva sötét, borzalmas kép volt.”
Az idézet A.
Meredith Walters: Utánad a sötétbe című regényéből van. Újraolvasós ez is, bár igazán nagyot első alkalommal üt. De azért másodszorra vagy sokadszorra se ez életem legkönnyebb olvasmánya. A romantika ellenére is agyal rajta az ember.
Az értékelésem ITT tudjátok elolvasni.
„Te
vagy az egyetlen jó az életemben.”
Az idézet Szaszkó Gabriella: Beszélj hozzám című könyvéből van. Hozhattam volna hosszabbat is, ez tény, de ebben az idézetben akkor is benne van minden. Egyébként a könyv se a legboldogabb romantikus olvasmányom, ennek ellenére megéri ismerni.
Az értékelésem ITT tudjátok elolvasni.
„Átöleltem.
– Én nem hagylak egyedül. Jöjjön, aminek jönnie kell.
Bármit is hoz a jövő, megbirkózunk vele, együtt.”
Az idézet Jessica Koch: Közel a horizonthoz című könyvéből van. Amiről egyébként most mindenki beszél, rengetegen olvassák, mert ugye premiere van a filmváltozatnak. Bevallom őszintén, kissé keserű a szám íze: ez a történet sokkal értékesebb, minthogy a film miatt váljon felkapottá.
Az értékelésem ITT tudjátok elolvasni.
„Szeretni
nem csak úgy lehet, hogy feladod magad, és elveszíted mindened. Szeretni úgy is
lehet, hogy ezerszer és ezerszer pörgeted újra le magadban azt, ami történt, és
mindennap ennyiszer bánod is meg a döntéseidet. Már réges-régen elveszítettem
mindent, pedig semmim sem volt, csak az az öt nap. Szeretni úgy is lehet, ahogy
én szeretlek, ahogy én kívánlak téged."
Az idézet Zakály Viktória: Szívritmuszavar című könyvéből van. Nem egy túl hosszú könyv, de a szerelem, ami kibontakozik a lapokon, annál különlegesebb. Szeretnék hinni benne, hogy még létezik ilyen, és más is átélheti. Tervben van egyébként az újraolvasása.
Az értékelésem ITT tudjátok elolvasni.
"Megmutatta,
hogy a szerelem egyszerűen azt jelenti, hogy az ember elég állhatatos tudatni a
másikkal, a szíve másik felével, hogy feltétel nélkül szereti. A nap minden
percében szereti. Hogy a szerelem a gyengédség legtisztább formája."
Az idézet Tillie Cole: Ezer csók című könyvéből van. Hogy én ezen mennyit pityeregtem! Kevés könyvön törik el ennyiszer a mécses, de ezen... hát kemény volt. Bár tény, hogy elég megosztó lett időközben, valakinek nagyon tetszik, valakinek már túlságosan cukormázas.
Az értékelésem ITT tudjátok elolvasni.
„– Én… nem akarlak megcsókolni. Nem akarom megélni, mert mi
lesz, ha utána nem látlak többé, ha úgy adom oda a lelkemet, hogy a reményt is
elviszed… – A hangja egyre jobban elhalkult, mintha önmagának merné csak
elsuttogni ezeket a szavakat. – Akkor ólomlábakon járna az idő. A napórák újra
és újra rónák a köröket, az árnyékok mindennap rövidülnének, majd megnyúlnának,
és én csak nézném késő estig, míg a sötétség mindent elnyel… Mindennap szilánkokra
szakadna a lelkem, mert nem jössz… és egy reggel többé nem tudnám összerakni… a
végén nem maradna belőle semmi…”
Az idézet On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal? című könyvéből van. Az írónő volt az, aki áttörte a sci-fi műfaj iránti ellenállásom, de ifjúsági fantasyt is nagyon jól ír. Néha beleszerettem Kószába, néha jól szórakoztam Mia Anne kalandjain, de mindig kikapcsolt, az biztos.
Az értékelésem ITT tudjátok elolvasni.
"Már
nem is a sajátom vagyok. A tiéd vagyok, és mi lesz, ha úgy döntesz, hogy nem
akarsz engem? Mert hogyan is akarhatnál úgy, ahogyan én akarlak téged?"
Az idézet Rainbow Rowell Eleanor és Park című könyvéből van. Ez az egyik olyan olvasmányélményem, amivel kapcsolatban azt kívántam, bárcsak készítenének filmet belőle, tuti, megnézném. Olyan ez a könyv, mint maga az élet is: egyszer szomorúvá tesz, aztán boldoggá, megint máskor bolondossá, az is lehet, hogy dühössé, de minden pillanata megéri.
Az értékelésem ITT tudjátok elolvasni.
"Mindig
is úgy képzeltem, hogy a szerelem valami sokkal őszintébb, nem olyan csillogó,
inkább csak tiszta. Olyasmi, amiért egy ember palotát építtet a halott felesége
tiszteletére, vagy amiért képes éveken át írni valakiről, akivel csak pár
percet töltött együtt. Olyasmi, amiért a leghangosabb ember is hallgatásba tud
burkolózni."
Az idézet Csendes Nóra: Zápor utca című könyvéből van. Különleges, szinte már szépirodalmi stílusú, és én mindig meglepődöm, hogy lehetett a szerző a kiadáskor csupán 18 éves. Sokkal idősebbnek gondoltam a tehetsége alapján. Lassan érdemes olvasni ezt a könyvet, elmerülve a sorok között.
Az értékelésemet ITT tudjátok elolvasni.
"Úgy
érzem, mintha a lényem egy nagy darabja sokáig hiányzott volna… és most újra
rátaláltam."
Az idézet Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek című könyvéből van, ami az egyik abszolút kedvencem, egyik-másik részt simán fejből is idézem. Ötször tuti olvastam, és még tervezem. Legközelebb mondjuk eredeti nyelven szeretnék megpróbálkozni vele.
Az értékelésem ITT tudjátok elolvasni.
"Tudd meg: ha nem vagy is itt, én mégis veled alszom. Mert szeretlek, cáfolhatatlanul és visszafordíthatatlanul."
Az idézet: Szilvási Lajos: Egymás szemében című könyvéből van. Ez ugyan egy klasszikus, de nem éreztem helyénvalónak, ha kihagyom. Talán a romantikus irodalom legszebb vallomásai ebben a történetben szerepelnek, nehéz is volt egyet választani.
Az értékelésem ITT tudjátok elolvasni.
Én mára ennyi voltam, de
kommentben várom a Ti kedvenc könyves romantikus idézeteiteket is.
*Hikari
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése