Önkéntesség: nem fizetnek érte, mégis gazdagabbá tesz

Segíteni anélkül, hogy anyagi hasznod származna belőle, csupán azért, mert ezt akarod tenni: röviden talán ez az önkéntesség. Egy tevékenység, amitől a lelked lesz gazdagabb, a személyiséged pedig több. 

Önkénteskedtem, imádtam.

 Az a helyzet, hogy én ezt egy rendszeres cikksorozatnak szerettem volna. Nos, rendszertelenül rendszeresen lett, de a lényeg, hogy újra itt vagyok.

És hozok Nektek újra gazdikereső cukipofikat.

Először is hadd hozzak újra egy hirdetés Amigorol. Hiszek abban, hogy minden kutya sorsfonala össze van kötve azzal az emberrel, akihez tartozik, aki valódi Álomgazdi számára. Amigora is vár egy ilyen ember: csupán még nem látta a posztját. (Írtam róla már itt, itt és itt) De majd ezt, most! Barátnőm (akit @mancs_fotós néven instán is megtaláltok, fantasztikusan gyönyörű fotósorozatot készített, úgyhogy eldöntöttem: idén ez a kutya gazdis lesz! Pont. Más opció nincs.

Amigo évekkel ezelőtt egy mellkasi sebbel került az Állatbarát alapítványhoz, de a hetekig tartó gondoskodásnak hála, mára ennek nyoma sincs. A története igazi happy endjéhez már csupán egyvalami hiányzik: a gazdis élet boldogsága.
Itt egy ötéves, gyönyörű, értelmes, okos, egészséges, ivartalanított, kutyakompatiblis, gyerekbarát, szuper kutya, akinek már a hosszabb séta és az egyéni figyelem is hatalmas mosolyt varázsol a pofijára.
Léteznie kell valahol a nagybetűs GAZDInak, aki rá vár, őt szeretné, és meglátja benne azt, amit én: ez a kutya tele van lehetőségekkel! Kutyasuli, kirándulás, sport, vagy csak összebújás a TV előtt? Bármibe a legnagyobb örömmel, és lelkesedéssel vetné bele magát az Embere oldalán.

Helyileg Nyíregyházán van, komoly örökbe fogadási szándék esetén írj bemutatkozó levelet az Állatbarát Alapítványak.
Ha örökbefogadni nem tudod, kérlek oszd meg ezt a bejegyzést: minden megosztás esély Amigo meséjének happy endjéhez.

Aztán itt van ez a fehér, földszinti kis cukiság, Jeremy. Az elején kissé tartott a kerekesszéktől, szerintem egyszerűen nem tudta hová tenni, de miután egy ideig figyelte a szeme sarkából, és rájött, hogy semmi ok a félelemre, teljesen természetesen kezelte. Nagyon szereti, ha babusgatják, egy kis simi reményében bármikor cukiskodik az embernek. Úgy vettem észre, hogy elsőre az ismeretlen férfiakkal is óvatos, de ezen pont olyan ügyesen lépett túl, mint a kerekesszéken, pár perc után magától ment ismerkedni, simit kérni.

Még nincs egy éves, és sok mindent tanulnia kell, hozzá a türelem és a szeretet lesz a kulcs. De én látom már őt a jövőben szeretve, élményeket gyűjtve, a gazdival cukiskodva.

Rövid szőrű és nagyon csepp eb, így mindenképp lakáskutya szeretne lenni. Más kutyákkal kijön, a macskák sem érdeklik és még gyerekbarát is. Egyszerűen tökéletes családi kutya, beleszeretni ér. Szintén a nyíregyházi Állatbarát Alapítvány védence.

Mára ennyi lettem volna. 

Fogadjatok örökbe vásárlás helyett, vagy 

ha ez nem lehetséges, legyetek önkéntesek menhelyen, sétáltassatok.

Az ott élő kutyák szeretete és hálája még a legborúsabb napba is napfényt csempész, ezt megígérhetem.

*Hikari