Mit olvastam a hónapban? #október

Sziasztok!
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én mindig élvezettel nézem vissza, hogy mennyi könyvet sikerült elolvasnom az adott hónapban, és mik voltak azok.
Június végén Rétánál, aki a HaBár könyves kocsma vezetője (pultosa?), láttam egy tök jó ötletet, úgyhogy megkérdeztem, felhasználhatom-e.
Áldását adta rá, úgyhogy jön az én összesítésem.



Igazán szép és mozgalmas hónapot tudhatok magam mögött. A magánéletemben sok dolog változott, ám ennek ellenére - vagy épp ezért? - elég sokat olvastam.
Megint túlléptem a kitűzött négy könyvet, de azt hiszem, ezen már nem lepődöm meg.
Ilyen októberem volt könyvek tekintetében.




Legtöbb oldalszámú könyv:
Ez volt az első olvasmányom a hónapban és ahogy az ábra mutatja a leghosszabb is. Jojo Moyes Álmok nyomában című regénye a maga 544 oldalával, szinte féltégla volt a hónap legrövidebb könyve mellett.

Legkevesebb oldalszámú könyv:
Ha leghosszabb féltégla, akkor Anne Percin: A remény kalózai könyve csupán kis füzetecske. Bár tény és való, hogy tartalmában tekintve sokkal komolyabb, mint egy ilyen hosszúságú könyvtől várná az ember.

Leghosszabb ideig olvastam:
Ez szerintem nem fog senkit meglepni, hiszen oldalszámban is verte a mezőnyt, olvasásban is mindenkit maga mögé utasított. Jojo Moyes Álmok nyomában regényének olvasási ideje: 2018. október 2., 09:22 → 2018. október 8., 16:15. Magamhoz képest ez bizony egy hosszú olvasás volt.

Legrövidebb ideig olvastam:
Seanan McGuire: Minden szív kaput nyit című könyvét mondhatni SOS-ben kezdtem el olvasni, ugyanis tudtam, hogy vissza kell adnom Ashley-nek. Elég volt hozzá egy vonatút, hogy elolvassam, sőt, még kicsivel hamarabb is fejeztem be, mint ahogy megérkeztem az állomásra, mert az olvasási időm 2018. október 14., 14:14 → 2018. október 14., 17:34

Legjobbra értékelt könyv:
Ebben a hónapban nem volt kiemelkedő legjobb, volt helyette három dobogós is. Mindegyiknek 4.5*-ot adtam.
Jojo Moyes: Álmok nyomában
"...bátran ajánlom olvasásra, bár nem feltétlen ezzel érdemes kezdeni az ismerkedést az írónő munkásságával. Sok témát érint, van, amelyiket mélyebben, másokat inkább felületesen. Sok szereplővel dolgozik, és mindannyiuknak megvan a maga története és mozgatórugója, életük pedig olyan helyeken fonódik össze, amiről nem biztos, hogy elsőre gondolná az ember."Bővebben ITT.

J. K. Smith: Káosz a köbön
"Olyan jól szórakozok a történetein, mint kevés könyv esetében, talán pont azért, mert nem akar bölcsességeket lenyomni a torkomon, és nem él a mostanában divatos klisékkel sem: egyszerűen csak szórakoztat."Bővebben ITT.
Justina Chen Headley: Iránytű önmagamhoz
"Az biztos, hogy fontos gondolatokat tartalmaz, így jó szívvel ajánlom bárkinek, aki egy izgalmas lélek- és térbeli utazásra vágyik úgy, hogy közben a kényelmes fotelben olvas."

Legrosszabbra értékelt könyv:
Ehhez a poszthoz se kerül kiemelkedően rossz regény, hanem szintén holtverseny lett, ugyanis mindegyik regény az egyszerolvasós, az-az a 4*-os kategóriába került.

Shannon Messenger: Vihar szeli ketté
"Ez a könyv újra álmodozó gyerekké tett. Nem bántam meg, hogy véleményalkotás céljából másodszor is elolvastam, bár igaz, ami igaz, nem voltam most tőle annyira elragadtatva." 

Anne Percin: A remény kalózai
Október elseje a mellrák elleni védelem világnapja. 
Október végén ezért futok az „ESÉLY A GYÓGYULÁSRA” Rákbetegek győri egyesületét támogatva. 
Ezért olvastam el ezt a könyvet ebben a hónapban. 
Enyhe csalódás van bennem viszont. A téma, amire felhívja a figyelmet fontos, és talán valóban nem beszélünk róla eleget. De! Lehet, hogy a narráció, lehet, hogy a könyv rövidsége miatt nem igazán jött át… 
Lehetett volna erről még beszélni, többet, máshogyan, bővebben. 
Bár lehet, hogy csak én vagyok szőrszálhasogató és egyszerűen nyelnem kéne egy nagyot, hogy ez most így lett megírva. 
Értékes könyv ez, csak nekem kevés(ke).


Seanan McGuire: Minden szív kaput nyit
Az biztos, hogy egy egyedi, különleges történetet, nem olvastam még csak hasonlót sem. Érdekes volt, hogy a különböző világokra nyílt ajtók mennyire befolyásolják azt az embert, aki belépett rajtuk. 
Nem tudom, az én szívem milyen kaput nyitna ki… 
A vége számomra eléggé összecsapott és befejezetlen lett, ennek ellenére tetszett.


T. M. Frazier: King
"Ez nem az a könyv, amit nagy társaságban/tömegközledésen/nyilvános helyen érdemes olvasni, sőt, jobb, ha ilyenkor inkább nincs is nálunk. Nem csak a borító, de az arcpirító jelenetek miatt is. Arról nem beszélve, hogy szerintem az én példányom végéről hiányzik cirka húsz oldal."



Ti mit olvastatok a hónapban?
*Hikari

Nincsenek megjegyzések:

Üzemeltető: Blogger.